Adósságcsapda fenyeget

az Egyesült Államokban, mivel kifulladóban vannak a növekedés – főleg az Új Gazdaság által generált – tartalékai.#<# A kilencvenes évek minden eddiginél hosszabb gazdasági prosperitását, az internet gazdaság térnyerését pénzügyi oldalról a bővülő források alapozták meg, azon belül is elsősorban a hitelek bővülése. A vállalati és a lakossági hitelállomány egy évtized alatt 600 milliárd dollárra duzzadt fel. A parti azonban véget ért: az utóbbi fél évben megnőttek a hitelkockázatok, ami a finanszírozási források vészes apadásához vezetett. Az Egyesült Államokban recesszió fenyeget – ismerte el minden kertelés nélkül múlt heti szenátusi meghallgatásán Alan Greenspan, a jegybank szerepét betöltő Fed elnöke. George W. Bush, a frissen hivatalba lépett elnök és Greenspan immár egy követ fúj: egyetértenek abban, hogy a gazdaság hajójának csak az adócsökkentés és a kamatvágás adhat új lendületet. „Megváltozott a véleményem? Igen. Meg kellett változnia” – mondta a hajlékonyságáról eddig még kevéssé ismert bankelnök. A recesszió elől menekülő Amerikával foglalkozó elemzők biztosra veszik, hogy szerdán (lapzártánk után) kamatcsökkentésre kerül sor; legtöbben 50 bázispontos monetáris enyhítést valószínűsítenek. Általános vélemény szerint azonban még az év folyamán 5 százalék alá csökken a január 31-i döntés előtt még 6 százalékon álló irányadó kamatláb. Többek azonban továbbra is kongatják a vészharangot. Az Economist például fenyegető párhuzamot von a jelenlegi amerikai fejlemények és a tíz évvel ezelőtti japán helyzet között. Mindkét esetben „buborékgazdaságról” van szó – érvel a londoni hetilap -, s a nagy mérvű eladósodottság miatt az amerikai gazdaság a japánéhoz hasonlóan „durranhat ki”. Noha különbségek is vannak persze szép számmal, egy dolog valószínűnek látszik: miként a „japán csoda”, úgy az Új Gazdaság sem tudja tartósan kivonni magát a gazdasági ciklusok törvénye alól. Greenspan annyival van jobb helyzetben, mint egykori szigetországbeli kollégája, hogy a Fed eddig példátlanul sikeres mágusának rendelkezésére áll a japán (ellen)példa tapasztalata. Nem véletlenül nyúl már most a monetáris stimulus eszközéhez, s egyezik bele a fiskális lazításba: ezzel ugyanis Japán annak idején kivárt. Greenspan hidegvérűségére nagy szükség lesz, mert amennyiben Amerika beleesik az adósságcsapdába és recesszióba süllyed, az magával rántja az egész fejlett világot.