Talán csak egy ember volt az országban, akit nem lepett meg a GDP harmadik neigyedéves előzetes adata. Matolcsy György gazdasági miniszter egy nappal a hivatalos tájékoztató előtt már 4,0-4,5 százalék közé helyezte el e mutató értékét, fél-egy százalékponttal az elemzői konszenzus alá lőve. És neki lett igaza.
Tény, hogy a júliustól szeptember végéig tartó időszakban produkált 4,6 százalékos növekedés alatta van a várakozásoknak, de még ezzel együtt is jelentősnek mondható a háromnegyed éves 5,7 százalékos GDP-növekedés. A korábban még kormánykörökben elképzelhetőnek tartott 6 százalékot meghaladó éves adat azonban most már valószínűleg nem reális, de – s ennek kijelentéséhez már nem kell nagy bátorság – 5 százalék fölött lesz a bruttó hazai termék éves növekedése.
A megtorpanás két alapvető okra vezethető vissza. Az egyik a magas bázis: 1999-ben kifejezetten jónak mondható harmadik negyedet zárt a magyar gazdaság. A másik ok: az ipar növekedése az idei első félévben tapasztalt szinthez képest lelassult, a mezőgazdasági hozzáadott érték pedig még a tavalyi bázisnál is alacsonyabb szintre esett vissza.
A KSH a GDP alakulása esetében mindig óvatosságra int, nagy változásra azonban nem kell számítani, a harmadik negyedév nem úgy alakult, ahogyan a piac remélte és ahogyan a kormány még nyáron jósolta. Összességében ez a negyedéves megtorpanás nem jelent komoly veszélyt, hiszen a tavalyi költségvetési vitában 4,5 százalékos gazdasági növekedést tervezett be a Pénzügyminisztérium. Ennél lényegesen kedvezőbb a helyzet.
És ha hinni lehet a gazdasági miniszternek, akkor jövőre még jobb GDP-adatokat ismerhetünk meg, szerinte ugyanis az idei folyamatok még nem tükrözik vissza a 2000-ben meghozott gazdaságélénkítő intézkedéseket. Jövőre azonban – köszönhetően a lakás- és útépítéseknek – Matolcsy már stabilan 6 százalék fölötti GDP-adatokat vár. A piac viszont e kérdésben óvatosabb.
