Tapintatosan járna el a hivatalos ebédért felelős séf, ha kihagyná a menüből a kukoricát az Európai Unió (EU) mezőgazdasági biztosának november 30-án kezdődő kétnapos budapesti látogatásán. Félő, hogy Franz Fischler gyomrát megülné a tengeri. A brüsszeli bizottság osztrák tagja ugyanis november elején már kedvezőtlen tapasztalatokat szerzett a magyar kukoricáról: az agrártárca november 10-én kiviteli tilalmat rendelt el e terményre, így Fischler budapesti tárgyalásain jószerével másról sem lesz szó.
TÖRLESZTÉS. A helyzet komoly, hiszen a Európai Bizottság agrárfelelőse néhány nappal ezelőtt nem sokat kukoricázott, amikor az exporttilalom ügyében összehívott technikai konzultáció kudarcát követően arra utasította beosztottait, hogy – bevallottan törlesztésként – ne parafálják az aláírásra kész EU-magyar bor- és szeszkereskedelmi egyezményt. Fischler emellett szokatlanul kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a szerinte a kötelezettségeket egyoldalúan felrúgó magyar lépést, amely “az EU és Magyarország közötti jó kétoldalú kapcsolatokat fenyegeti”. “Ha nem tisztázzuk rövid időn belül a vitát, küszöbön álló látogatásom alkalmával kénytelen leszek a leghatározottabb hangon értésre adni az álláspontunkat” – fenyegetőzött Torgyán Józsefnek írt levelében az EU mezőgazdasági guruja.
Fenyegetőzését alighanem kénytelen lesz beváltani, hiszen a magyar féllel tartott újabb konzultációt követően sem érkezett hír lapzártánkig arról, hogy közeledtek volna az álláspontok. Brüsszel elfogadhatatlannak tartja azt a magyar magyarázatot, hogy a vártnál sokkal rosszabb termés miatt kellett lóhalálában bevezetni az exporttilalmat. Az unió által hivatkozási alapként kezelt társulási megállapodás ugyan kivételes helyzetekben lehetőséget ad a feleknek arra, hogy az egyébként kötelező konzultáció mellőzésével, azonnal leállítsák az exportot és az importot, ám – mint azt Gregor Kreuzhuber, Fischler szóvivője is hangsúlyozta – az előrejelzettnél gyengébb terméseredményeket már a betakarítást megelőzően észlelni kellett volna, a magyar érvelés ezért nem elfogadható.
Az EU ráadásul még a magyar indoklás igazságtartalmában is kételkedik, hiszen álláspontja szerint a legutolsó magyar adatokból exportálható terméstöbblet meglétét lehetett kiolvasni. “Azt valóban tudtuk, hogy kevesebb lesz a termés, de azt nem, hogy ennyivel” – replikázott a Figyelőnek Szabó Sándor külügyminisztériumi főosztályvezető, a legutóbbi egyeztetésen részt vevő delegáció vezetője. Elmondása szerint a kis körzetekben annyira szórtak a termésátlagok, hogy a valós helyzetről csak a betakarítást követően lehetett képet alkotni.
A pontatlanságnak több magyarázata is van – egészíti ki a kereskedelmi diplomata véleményét a Magyar Agrárkamara szakértője, bár láthatóan ezek egyike sem hatja meg a brüsszelieket. Az országos termésbecsléshez beérkező adatállomány a kelleténél eleve kisebb, így kevésbé megbízható. A termésbecslést ugyan be kellene jelenteni a megyei hivatalokhoz, de ma már jóformán csak a hajdani állami gazdaságok utódszervezetei “jelentenek”, a családi gazdaságok ritkán. Ha kevesen meg is teszik, rendszerint lefelé kerekítenek, félve az “adóvonzattól”.
A külügyminisztériumi főosztályvezető arra is megpróbálta felhívni az uniós partnerek figyelmét, hogy Magyarországnak sem érdeke saját kivitelének korlátozása. Az ország évente 1,7-1,8 millió tonna kukoricát exportál, ebből az utóbbi két évben 400 ezer tonna ment az unió tagországaiba. Ez a mennyiség mindössze 1 százaléka az ottani fogyasztásnak, tehát a magyar import kiesése nem okoz zavart az EU-piacon – állítják hazai szakértők. Brüsszel azonban nem is a fogyasztók érdekeit látja veszélyben, hanem az uniós feldolgozóiparét, amely a nem génmanipulált magyar takarmánykukoricát fontos nyersanyagként veszi számításba.
A magyar döntés érzékeny károkat okoz azoknak az EU-importőröknek, amelyek már korábban leszerződtek a kukorica felvásárlására és értékesítésére. A magyar exportőrök hozzávetőleg 2 millió tonnára kötöttek szerződést, de piaci információk szerint ennek nagy részét már kiváltották a rossz termés hírére. Ennek a szokásos módja az úgynevezett “wash out”, amikor is a szállítási kötelezettséget 100 dolláronként 5-8 dollárért megvásárolja a szállítani nem tudó eladó. Ez most mindenképpen megérte a magyar termelőknek, illetve a kereskedőknek, mert a korábbi tonnánként 18-21 ezer forintos szerződések igencsak hátrányosak, amikor 30-32 ezer forint a belföldi ár is. Csakhogy 200-300 ezer tonna esetében a külföldi megrendelő nem ment bele a sztornírozásba. Az ebben érintett hazai exportőröknek éppenséggel kapóra jött az államilag elrendelt kiviteli tilalom, mert az “vis majornak” számít és így nem kell kártérítést fizetni a külföldi partnernek az elmaradt szállításért.
ROSSZUL JÁRNAK. Vermes András, a legnagyobb hazai gabona-külkereskedelmi vállalat, az Agrograin Rt. elnök-vezérigazgatója mégis azt állítja, ez nem igaz. Rosszul járnak, hiszen a felfüggesztés nem meghatározott időre szól. Az árut nem lehet eladni, mert bármikor feloldhatják az exportstopot és a még hátralévő szállítási határidőre a szerződések érvényesek.
Főként a tőzsdei spekuláns felvásárlókkal nem lehetett megállapodni. Vermes András szerint valószínűleg ők állnak a háttérben, amiért az EU bizottsága számon kéri Magyarországon az exportstop bevezetését. Úgy tudni, hogy holland cégek érdekei sérülnek leginkább. Információnk szerint elsősorban a spanyolországi feldolgozókkal viszontszerződést kötő holland Glencor szeretné felszabadíttatni a magyar kukoricakivitelt, hogy a szerződött áron jusson kukoricához.
Vajda László, a szaktárca EU-integrációs főosztályának vezetője Brüsszelben elmondta: Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy az unió összekapcsolja a kiviteli korlátozás ügyét a két fél közötti jövő évi vámmentes borkvóta jóváhagyásával. Ha a testület nem adja áldását a kedvezményes borkereskedelmi kvótára, az több milliárd forintos kárt okoz a magyar és az uniós termelőknek.
ELSZÁNTAN. Márpedig az Európai Bizottság elszántnak tűnik. Az érvényben levő borkereskedelmi megállapodás – amelynek értelmében Magyarország az idén 350 ezer hektoliter bort exportálhat vámmentesen az unióba – december 31-én jár le. Amennyiben január elsejéig nem lép hatályba a 415 ezer hektoliter vámmentes kivitelt engedélyező új megállapodás, becslések szerint jövőre 2 milliárd forintos vámteher sújthatja az EU-ba irányuló magyar borexportot.
Az ügyben vétlen borkereskedők “kukoricára térdepeltetése” megfigyelők szerint azért is meglepő, mert az unió korábban maga is igazságtalannak tartotta, hogy az Egyesült Államok a banánvitában rajta esett sérelmet más EU-exportárukra kivetett büntetővámokkal torolta meg. Brüsszelben ugyancsak nem maradt észrevétlen, hogy Franz Fischler nem is olyan rég jóval nagyobb megértést tanúsított egy olyan kereskedelmi vitában, amelyben pedig sokkal közvetlenebbül sérültek az uniós gazdasági érdekek: Brüsszel szerint Varsó januárban a társulási megállapodással ellentétesen egy sor EU exportcikkre emelte meg a beviteli vámokat, mégsem kellett semmiféle anyagi veszteséget elszenvednie a nagy partnerrel való bajuszakasztás miatt.
