Újabb fekete hetet, újabb történelmi mélypontot tudhat maga mögött az európai Gazdasági és Pénzügyi Unió közös valutája. Múlt szerdán az euró a New York-i kereskedésben soha nem látott szintre, 0,8324-re süllyedt a dollárhoz képest, s bár a következő két napon valamelyest magához tért, kilátásai nem mondhatók rózsásnak. Mutatja ezt az is, hogy e hét első napján ismét 0,8350-re esett a kurzus, alig negyed centnyire megközelítve a negatív rekordot, mely immár 30 százalékos értékvesztést jelent a tavaly januári bevezetéskor meghatározott – vagy inkább megálmodott – árfolyamhoz mérten.
A kisebb erősödésekkel tarkított újabb lejtmenet még a múlt hétfőn kezdődött, amikor a londoni The Times interjút közölt Wim Duisenberggel, a valutaunió monetáris politikájáért felelős Európai Központi Bank (ECB) elnökével. Duisenberg ebben azt állította, hogy a hét gazdasági nagyhatalomnak nem volna helyes újabb közös intervenciót végrehajtania az euró érdekében, ha a közel-keleti válság miatt a kurzus romlásnak indulna (mint ismert, a G7 jegybankjai az ECB vezérletével szeptember 22-én 5-6 milliárd dollárért eurót vásároltak; a fizetőeszköz akkor nem egészen 87 centet ért). Nem hivatalos értesülések szerint több EMU-tagország kormánya a közös jegybank vezetőjének lemondását követelte az interjú miatt, bár hivatalos nyilatkozataikban a politikusok cáfolták ezt (erről lásd még írásunkat a 74. oldalon).
Az euró mindenesetre 0,8458-ra gyengült Duisenberg idézett megnyilvánulása következtében. A múlt hét közepén, az amerikai technológiai tőzsde, a Nasdaq visszaesésekor ugyan a befektetők részben euróba irányították át forrásaikat, a Nasdaq újabb trendváltása viszont fergeteges euró-eladási hullámhoz vezetett.
Csütörtökön az ECB a várakozásoknak megfelelően nem nyúlt a kamatokhoz, viszont kormányzótanácsa látványosan kiállt Duisenberg mellett, aki ráadásul nemcsak elismerte, hogy az újságinterjúban túl sokat mondott, de hozzátette: az intervenció továbbra is lehetséges eszközként szerepel a bank arzenáljában. Mindezzel sikerült lendíteni egy kicsit az eurón, annak ellenére, hogy Németországban az Ifo gazdaságkutató intézet a napokban hozta nyilvánosságra, hogy az üzleti bizalmi index szeptemberben 98,0-ra romlott az augusztusi 98,9-ről, s ez immár a negyedik egymást követő havi csökkenés.
Azóta viszont a piaci szereplők körében egyre erősödik a vélemény, hogy nem várható újabb G7-intervenció. Az Egyesült Államokban Lawrence Lindsey, George W. Bush republikánus elnökjelölt gazdasági tanácsadója elítélte az amerikai részvételt a szeptemberi akcióban, így az ügy kifejezetten politikai felhangot kapott. Ilyen helyzetben a Federal Reserve Board (Fed) valószínűleg nem fog még egyszer asszisztálni a dollár gyengítéséhez. Elképzelhető persze beavatkozás a Fed csatlakozása nélkül is de, egy ilyen lépés csak korlátozott hatású lehet. Az amerikai kincstárjegy-árfolyamok trendje alapján olyan számítás is született, miszerint az euró mélyrepülése csak a 0,75 dolláros szintnél akasztható meg. –
