Gazdaság

AGRÁRPIAC ÉS INFLÁCIÓ – Ennivaló árak

Az olajár felfutása mellett a nyári élelmiszer-drágulás okozta az infláció visszatérését a kétszámjegyű tartományba.

Gyászos prognózissal rukkolt ki tavaly ősszel a Magyar Agrárkamara: az elhíresült 413 milliárd forintos agrárbüdzséért lobbizva Mészáros Gyula főtitkár megjósolta, hogy elegendő támogatás nélkül drámai drágulással szerzi vissza évek óta elmaradt jövedelmét az ágazat. Ezt a víziót akkor megmosolyogták, mondván: a kereskedelmi láncok úgysem hagyják.

Az idén júniusig a kiskereskedelmi árak valóban a 9,5 százalékos infláció alatt, csupán 8,6 százalékkal növekedtek. Az aszály áremelő hatása addig még csak részben mutatkozhatott meg. Június-augusztusban azonban valósággal meglódultak az árak, több élelmiszer az inflációt lekörözve drágult. “És még nincs vége a folyamatnak” – állítja Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. Pesszimistább előrejelzések szerint az árrobbanás hatására az élelmiszerpiacon az ősszel megismétlődhet a Borkos-csomag utáni nagy fogyasztáscsökkenés.

ÓVATOS ELEMZŐK. Az érintetteknél óvatosabbak az elemzők. Fórián Zoltán, a Rabobank szakértője az idén nem számít újabb árhullámra. Úgy véli, az élelmiszeripari árak 14-15 százalékos, főleg a gabona- és húsáremelkedésnek betudható nyári megszaladásával túl vagyunk az idei penzumon. (Ez persze csak az átlag, hiszen a hústermékek egy része 20-30 százalékkal, a lisztes áruk némelyike pedig 40-55 százalékkal kerül többe.) További általános áremelés szerinte már csak azért sem várható az idén, mert fogytán van az exporttámogatás, az esetleg bennragadó készlet okozta kínálat pedig elejét veszi a drágulásnak.

Fórián is vár azonban kivételt, szerinte a cukoripar – miután megszabadult fölös készleteitől – októberben emeli az árait. A három hazai érdekeltség leghatalmasabbika, az Agrana nem is titkolja (átadói) árai 8-9 százalékos emelését. A kereskedelmi láncokkal – Metro, Coop Hungary, CBA – folytatott tárgyalások alapján a cukoripar két év óta tartó próbálkozásait végül siker koronázta: az inflációt meghaladóan drágul a cukor. Áremelésért harcol a tejlobbi is, de a szakértő szerint szerény 2-3 százaléknál többet aligha tudnak elérni, hiszen a termelés – az unióban majdan megszerzendő nagyobb termelési kvótát szem előtt tartva – jócskán meghaladja a fogyasztást, hiába növekszik ez utóbbi is lassan, de biztosan.

DRÁGÍTÓ ERŐK. A tartósított termékeknél viszont a további drágulás irányában hat, hogy a gyárak alapanyag-ellátási zavarokkal küzdenek, ráadásul a termelési költségek 30-40 százalékát kitevő alapanyagok ára egy év alatt 25-34 százalékkal emelkedett, de többe kerül az üveg, a többi csomagolóanyag, a bér, a szállítás, az energia is. “Elkerülhetetlen az áremelés” – mondja Temesfői István, a Globus elnöke, s nincsenek illúziói, hogy az ipar árainál sokkal nagyobb mértékben, akár 30-50 százalékkal növekednek majd a fogyasztói árak.

“Csakhogy az élelmiszer-kereslet nem bővült, tehát egyáltalán nem biztos, hogy érdemi áremelkedést tudnak érvényesíteni a gyártók” – fogalmazza meg ellenvéleményét Fórián Zoltán. Az elemző álláspontját osztja Viszokay Árpád, a CBA ügyvezető igazgatója, aki a nyári hullám után már nem vár az idén jelentősebb élelmiszerár-emelést. A húsárak már el is indultak lefelé, igaz, a drága takarmányok miatt visszaesett termelés nyomán csirkéből, pulykából esetleg hiány alakulhat ki.

A labda a termelők és a kereskedelmi láncok között pattog, az utóbbiak csak a legvégső esetben mennek bele az áremelésbe. Az már a gazdák szervezetlenségével, a feldolgozókkal és a kereskedelmi cégekkel szemben fennálló rossz “alkupozíciójával” magyarázható, hogy nem tudják érvényesíteni költségeiket. Ráadásul a hipermarketek és a láncok a nagyobb nyomaték kedvéért közös társaságokba tömörülve szervezik a beszerzést. “Mindössze hat beszerzési társaság tartja kezében a teljes piac 80 százalékát” – állítja Piros László, de a kereskedők szerint ez az arány valójában a felét sem éri el.

KORMÁNYDILLEMA. Tudathasadásos állapotban figyeli a kormány is az agrár- és élelmiszer-ipari árakat. Orbán Viktornak – ha ragaszkodik inflációellenes politikájához – a termelői árak emelését akadályozó láncok mellé kellene állnia. Ismeretes viszont, hogy az agráriumban dolgozók hagyományosan konzervatív szavazók. Másrészt Torgyán József nem mulasztja el azzal alátámasztani támogatási igényét, hogy elegendő pénz híján elszabadul az agrárpiac. A kormányfő várhatóan az infláció mérséklésére irányuló célnak ad majd elsőbbséget, s az agrárjövedelmeket jövőre minden idők legnagyobb agrárbüdzséjéből igyekszik pótolni a kormány – nyomott élelmiszerárak mellett. Persze, csak akkor, ha ezt a piaci helyzet is megengedi…

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik