Miután a kormány nem fogadta el a Jegybanktanács kétszeri javaslatát az árfolyamrendszer megváltoztatására, a romló inflációs helyzetben a monetáris politika számára nem maradt más lehetőség, mint a kamatok jelzésértékű emelése – magyarázta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye a múlt hét közepi lépést, amelynek során 1 százalékponttal megemelték az irányadó kamatlábakat. (A 2 hetes futamidejű betéti kamat 11,74 százalék, az overnight aktív repo 13,75 százalék, míg az overnight betéti kamat 9,75 százalék lett.) A monetáris irányítók szerint ez önmagában nem veszélyezteti a gazdaság növekedési kilátásait.
Járai Zsigmond számára a gyeplőhúzás ténye nem, de a mértéke meglepetést okozott. Az árfolyamrendszer megváltoztatásáról a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: erre most nem alkalmas a pillanat. “Az infláció és a (sáv)szélesítés nem jó partnerek, bár lehetséges, hogy a forint erősödésének lenne inflációellenes hatása, de az a kérdés, milyen áron” – hangoztatta. A parlament költségvetési bizottsága előtt a pénzügyminiszter azt mondta, hogy a forint felértékelődése visszafogná a gazdasági növekedést és az exportot, meglódítaná viszont az importot, ami túl nagy áldozat volna. Elismerte, hogy a kormány által a parlament elé terjesztett költségvetési javaslat feszültségpontja az idei infláció vártnál 2-3 százalékponttal magasabb mértéke, amit az eurónak a dollárhoz viszonyított gyengülése, a világpiaci olajárak és az agrárárak jelentős emelkedése okoz. “E külső tényezők jövőbeni alakulása tervezhetetlen, így ha a 2001. évi büdzsé teljesülése lényegesen eltér a tervezettől, lehetőség lesz annak módosítására, illetve pótköltségvetés benyújtására” – hangsúlyozta Járai Zsigmond.
A jegybanktanács egyetértésével eldöntött kamatemelés legfőbb oka az infláció erősödése. A jegybank által számított 12 havi maginfláció, amely már három hónapja emelkedik, szeptemberre elérte a 9,4 százalékot; ez már 0,9 százalékponttal magasabb az előző havi értéknél – indokolta a lépést az MNB. A jegybank véleménye szerint ilyen körülmények között veszélybe kerülhet a kisbetétesek megtakarításainak reálértéke. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított 12 havi inflációs ráta szeptemberben 10,3 százalék volt, ami az idén eddig a legmagasabb (lásd a grafikont).
Ami a további folyamatokat illeti, a tekintetben borúlátó prognózisokat hoztak a napokban nyilvánosságra a hazai kutatóintézetek. Az infláció várható alakulását féléves előrejelzésüknél mintegy 1 százalékponttal kedvezőtlenebbül ítélik meg. Októberi konjunktúra jelentésében a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Kopint-Datorg Rt. egyaránt 9,5 százalékos várható éves fogyasztói árszintnövekedést tart valószínűnek. Az Ecostat a júniusi előrejelzésében szereplő 7,9-8,4 százalékos prognózist szeptemberben 9,2-9,7 százalékra emelte. A Pénzügykutató Rt. az első félévben még elképzelhetőnek tartotta, hogy a fogyasztói árak emelkedése éves átlagban 7,5-8,0 százalék között lesz. Ezt később a társaság 9,4 százalékra módosította, ám a szeptemberi inflációs adat ismeretében immár azt sem zárják ki, hogy az éves fogyasztói árszintnövekedés meghaladja a 10 százalékot. Több kutató is felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztói árak megugrása veszélyezteti a közszféra idei reálbér-növekedését és a reálkamatok szintjét is szinte a nullára csökkenti.
Az infláció hazai alakulása egyébként egybeesik a nemzetközi trendekkel, hiszen a legújabb előrejelzések szerint a fogyasztói ár idei emelkedése mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unió tagállamaiban 0,5 százalékponttal magasabb lesz az év eleji várakozásoknál. –
