Külföldön zajló büntető eljárások iratainak beszerzése miatt a Legfelsőbb Bíróság elhalasztotta a múlt heti tárgyalást abban a gazdasági perben, amely a Postabank által a Nádor 95 Rt.-nek 1998 májusában nyújtott 12,12 millió dolláros fizetési ígérvénye nyomán indult. A Postabank utóbb pert indított a Nádor és a BCL ellen, mert állítása szerint a két cég között lezajlott acélüzlet – a fizetési ígérvény erre vonatkozott – fiktív volt, s a bankot megtévesztették. Ugyanakkor az a négy külföldi bank, amely többszörös áttétellel megvásárolta az akkreditívet, most a Postabankot perli az összesen 12,12 millió dollárért.
Egy másik, ugyancsak a Postabankkal kapcsolatos perben viszont megszületett az első fokú ítélet, eszerint az állam 5 forint helyett 10 620 forintért köteles visszavásárolni a kistulajdonosok részvényeit. Az első, precedensértékű, ám nem jogerős döntés, amely néhány tulajdonos által benyújtott keresetre született, még csupán 122 millió forinttal, plusz a kamatokkal terhelné meg az államkasszát, ám amennyiben mind a 2 ezernyi kisrészvényes érvényesíti jogait, akkor a számla közel 15 milliárd forintra rúghat. A többségi tulajdont 1998 nyarán megszerző, ám részesedésszerzését csak decemberben közzétevő állam eredetileg a decemberi tőkeleszállítást követő piaci árfolyamon akart eleget tenni a társasági törvény által előírt kivásárlási kötelezettségének. Egy tavaly elkezdődött hasonló bírósági eljárásban Palotás János volt a felperes, a vállalkozó akkor közvetlenül a Postabankon követelte a vételár kiegészítését, és első fokon ugyancsak nyert. Ez ügyben a másodfokú tárgyalásra ez év novemberében kerül sor, míg a most lezajlottnak az állam fellebbezése nyomán, ugyancsak következik a folytatása.
A Postabank körül amúgy zajlanak az események, a múlt héten ugyanis lejárt a határidő, amelyet a Credit Suisse First Boston Budapestnek kiszabott az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a Postabank hosszú távú tulajdonosi szerkezetére vonatkozó tanulmány elkészítésére. Lapzártánkig semmiféle hivatalos információ nem látott napvilágot az elemzők javaslatairól. A döntő kérdés ma elemzők szerint, hogy nyilvános, vagy zártkörű legyen-e a pénzintézet privatizációja. Az utóbbi esetben sokan az OTP-t tartják befutónak, ily módon magyar tulajdonban maradna a Postabank. Mások kizártnak tartják, hogy versenyeztetés nélkül értékesítsék a pénzintézetet, és ez esetben lehetséges befektetőként emlegetik a Hungária Biztosító mögött álló Allianzot. A Postabank piaci értékét a szakértők 80 milliárd forintra teszik. –
