Nagy a kereslet a csikós bemutatók iránt, annak ellenére, hogy az országimázsból száműzni kívánják a pusztát, a csikóst, a gulyást. “Ezt Hannoverben is tapasztaljuk, ahol mi adjuk a lovasműsort” – állapítja meg ifjabb Kovács Zoltán, a Bugac Tours Kft. értékesítési vezetője, hozzátéve, hogy a magyarországi turistaprogramnak a budapesti városnézéshez vagy a Dunakanyar felkereséséhez hasonlóan kötelező eleme a puszta – s ráadásul ez az egyik legjobban eladható elem. A Bugac Tours május elejétől szeptember végéig minden nap tart csikós bemutatót, előfordul, hogy naponta kettőt-hármat is. A vállalkozás jó kapcsolatban áll a Tourinform irodákkal, s neves utazási irodák nemcsak Budapestről vagy Kecskemétről szerveznek hozzájuk csoportokat, sokszor már a Németországban összeállított “csomagban” eleve benne foglaltatik egy pusztai kirándulás is.
A lovasbemutatók egyre elterjedtebbek: ilyet a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség adatbázisában szereplő 379 minősített lovarda közül 100 szerepeltet a programjában. Különböző rendezvények is szép számmal találhatók: az idén 26 lovasnapot és 40 hagyományőrző lovasrendezvényt tartottak/tartanak, míg a kiállításokkal, sportnapokkal és másfajta eseményekkel együtt az idén 240 a lovasrendezvények száma. Érzékelhető tehát, hogy mind a szakmai szervezetek, mind a lovardák úgy tartják: vonzerejüket csak akkor növelhetik, ha a szokványos lovagoltatás mellett különleges programokat, látnivalót is kínálnak.
PÁSZTORROMANTIKA. Bugacon az érkező vendégeket egy pohár borral fogadják, és a bográcsban, szabad tűzön rotyogó öreglebbencsből is megkínálják egy adaggal. A turisták ezután felszállnak a lovasfogatokra, s kikocsikáznak a Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő Bugacpusztára. A pásztormúzeum megtekintése után átsétálnak az istállóba, ahol megnézhetik a lovakat. Aztán kezdődik a csikós bemutató egy hagyományos magyar fajtával, a kisbéri félvérrel. A “csikósok”, a tradícióhoz híven, szőrén ülik meg a lovat, nem nyeregben, s kengyelt sem használnak. A vendégek elé hajtják a ménest, majd következik a puszta ötös, amikor három ló nyargal elől, kettő hátul, s a hajtó egy-egy lábával a hátsók hátán állva, a kantárt fogva irányítja a lovakat – végsebességük eléri az 50 kilométer/órát. Ezt követik a “csikósok” hagyományőrző ügyességi játékai, köztük az anyósverés, amikor a lovasok úgy pattogtatnak az ostoraikkal, hogy a szíjuk rátekeredik a vendég hölgyek derekára.
A Bugac Tours mindazonáltal elsősorban a vendéglátással foglalkozik (ez adja a fő bevételt), a csárdát üzemelteti. Az ugyanabba a tulajdonosi körbe tartozó, s a lovakkal kapcsolatos teendőket ellátó Ménes Kft.-vel együtt mintegy negyven főt foglalkoztatnak, és az évi tízezres nagyságrendű látogatószám 80 millió forintos bevételt hoz.
A Kerekegyháza melletti Kunpusztán lévő Pongrácz Major a lovasbemutatók mellett 31 szobás szállodát és három apartmant is működtet, s a komplexumhoz két szauna, kétpályás tekepálya, két fallabda-pálya, két teniszpálya és biliárdterem is tartozik. Az időjárástól függően április-májustól októberig tartó szezonban naponta akár többször is (máskor pedig csak rendelésre) megtartott csikósbemutató mellett előzetes bejelentkezésre – rendszerint hetente egyszer – 1848-as huszárbemutatót is tartanak. Erre a műsorra két balatoni szálloda is szervez csoportokat. A nagyobb bevétel a bemutatókból származik, a szálláshelyek csak a nyári szezonban hoznak komolyabb forgalmat. A lovasbemutató – kocsikázással, étkezéssel együtt, a választott menütől függően – 2700-5000 forintba kerül fejenként. A cég 30-40 állandó alkalmazottat foglalkoztat – s közel ugyanennyi lovat tart -, ám a szezonban a létszám hatvanra bővül.
“Ahhoz képest, hogy az utóbbi években ez az egyik leggyöngébb szezon, nem panaszkodhatunk. Olyanok is eljönnek, akik tavaly már látták a bemutatónkat, igaz, minden esztendőben viszünk új elemeket a mutatványokba” – mondja Szűcs József, a Zamárdi-felsőn található Kocsi Csárda tulajdonosa. A cég egyébként 60 alkalmazottat foglalkoztat, éves forgalma szintén eléri a 80 millió forintot. A tíz éve működő vendéglátóhelyhez tartozó, századfordulós bútorokkal berendezett csárda és a szintén száz évvel ezelőtti hangulatot idéző, tizenkét – egyébként újonnan épített – ház lovas üdülőfalut alkot. Ennek az az előnye is megvan, hogy cégek is kibérlik egy-egy hétvégére az épületegyüttest. A csikósbemutató mellett betyárprogram is szerepel a repertoárban, s a műsorukba a nézőket is bevonják. Együtt táncolnak velük, megtanítják őket ostorral bánni.
NAGY LÉPTÉKBEN. A lovasbemutatók mellett a lovastalálkozók, -fesztiválok is egyre terjednek. A millecentenáriumi programsorozat keretében – 1996-ban – került sor például az I. Lovas Világtalálkozóra. A rendezvényt a Magyar Turisztikai Egyesület lovas tagozata, a Magyar Lovas Szövetség és a Pegazus Tours pályázta meg, s a finanszírozást az utóbbi vállalta magára. Mivel 120 millió forint jött össze a támogatásokból és a bevételekből, így nekik csak 26 millió forinttal kellett beszállni. “Ezt befektetésnek tekintjük, mert egyrészt szakmailag rendkívül sikeresnek bizonyult az esemény mind a bel- és külföldi résztvevők, mind a közönség körében, másrészt kiszámoltuk, hogy a hazai és külföldi sajtótermékekben, tévécsatornákon közölt híradások reklámfelületben, reklámidőben mért költsége 600 millió forintot emésztett volna fel” – mondja Maus Gothárd, a Pegazus Tours ügyvezetője, és a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnöke.
A kezdeti siker hatására úgy döntöttek, hogy évente Nemzeti Lovas Fesztivált, négyévente pedig Lovas Világtalálkozót szerveznek, a befogadó települések rendezésében. E programok szakmai felügyeletét két évvel ezelőtti megalakulása óta a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség látja el, a nagyszabású események a szervezet szerint jól szolgálják átfogó céljaik megvalósítását: a turizmusban, illetve a sportéletben erősödjön meg a ló, s a vele kapcsolatos ipar, a kézműipar helye és szerepe. A július utolsó előtti hétvégéjén sorra kerülő rendezvények közül a tavalyi III. Nemzeti Lovas Fesztivál hozta meg az áttörést, a nézők és a résztvevők száma ugrásszerűen megemelkedett. Az idei szilvásváradi II. Lovas Világtalálkozón már 29 ezer jegy kelt el 800 forintos áron, s az esti koncertek bevétele sem elhanyagolható. A nemzeti fesztiválnak 25-30 millió forint a költségvetése, a mostani világtalálkozó 160 millió forintba került. A kiadások legnagyobb részét a létesítmények felújítása emészti fel, a szilvásváradi stadion például világítást is kapott. A nyereség nagyobb hányada ugyanakkor a vendéglátóhelyeken csapódik le – hasonlóan, mint például a Forma-1-nél – ezért önmagában nem is lehet nyereséges egy ilyen esemény.
