Egy neves nemzetközi gabona-kereskeidőház, a Toepfer International néhány napja nyilvánosságra került felmérése szerint Magyarországon és öt régióbeli országban a szárazság és a tizedével csökkenő termőterületek miatt nyolc év óta a legkisebb betakarítás várható szemes terményekből. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi 68 millió tonnáról feltehetően 60 millióra csökken a termelt búza, kukorica, árpa, rozs, napraforgómag együttes mennyisége, így exportálni csupán Magyarország és Bulgária tud majd. Ám, hogy mennyit, arról igen eltérően vélekednek a piaci szereplők, illetve a szaktárca.
KÜLFÖLDI KERESLET. Az aratást követő számok ismeretében a gabonával kereskedő vállalkozók nem számítanak rossz évre. Vermes András, a Budapesti Árutőzsde elnöke, a legnagyobb gabonaexporttal foglalkozó cég, az Agrograin vezérigazgatója egyáltalán nem látja nehéznek a megtermett búzafelesleg értékesítését a külpiacokon. Valószínűtlennek tartja, hogy nagy mennyiségű gabona maradna raktáron, mivel az idei a kereskedelem és a termelők, termeltetők szempontjából is meglehetősen jó évnek ígérkezik. “A régióban tapasztalható szárazság hatására kialakuló hiány miatt komoly kereslet lesz a magyar terményekre” – véli Vermes. Aki rendelkezik feldolgozó kapacitással, annak szerinte a feldolgozott termék eladása jobb megoldást jelenthet, hiszen egyes környező országokban bőven van kereslet a magyar lisztre. Malmok híján azonban mégis inkább a gabona eladása lehet a jó megoldás.
A szakértők viszont figyelmeztetnek: az Európai Unióba irányuló export kilátásait beárnyékolja a búzának tavalyi 19-21 ezer forintosnál magasabb, szállítástól függően 27-31 ezer forintos tonnánkénti belföldi elszámoló ára. Így ugyanis első körben mindenki inkább itthon próbálja majd eladni a terményt. Kérdéses az is, lesz-e fizetőképes kereslet egyes célországokban, például Romániában, amely akár 1,5 millió tonnás búzaimportra is rászorulhat.
Hogy mekkora mennyiségű magyar búzát lehet majd exportálni, az még attól is függ, hogy a kukoricatermés eléri-e az 5 millió tonnát (ezek ugyanis részben helyettesítő termékek) és hogyan alakul a kukorica kivitele. A kukoricahozammal kapcsolatos várakozásokat egyébként javította a jókor érkezett eső. Ennek ellenére a szakemberek szerint a kukoricatermés így is csak a belföldi szükségletre lesz elég, exportra aligha jut. Az idén 1,2 millió hektáron vetettek tengerit, de ebből akár 200-250 ezer hektár is kiszáradhat az aszály miatt. Megfelelő csapadék esetén is csak 4,5-5,0 millió tonnás termés várható, holott tavaly 100 ezer hektárral kisebb területről 6,2 millió tonnát takarítottak be, és 3 millió jutott exportra.
A friss jelentések szerint egyébként 3,75 millió tonna búzát takarítottak be, valamivel többet tehát, mint az a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) módosított becslésében szerepelt. A szárazság miatt a tárca ugyanis pár hete 3,7 millió tonnára csökkentette korábbi, 4,5 millió tonnás becslését. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségében (MOSZ) pedig csupán 3,33 millió tonnás termést becsültek. A múlt évhez képest mindenképpen komoly az előrelépés, hiszen akkor a búzatermés csak 2,7 millió tonna körüli volt, és a minősége is elmaradt az ideitől, miközben 1998-ban még 4,86 millió tonna termett.
VÁLTOZATOS VÁRAKOZÁSOK. Jelenleg egyébként – az új búzával és a meglévő 300 ezer tonna óterméssel együtt – mintegy 4 millió tonna az országos készlet. A belső ellátáshoz az FVM szerint 2,82 millió tonnára van szükség, így egymillió tonnás exportra is futná. A terméktanács óvatosabb, ott félmillió tonna búzaexportra számítanak, a MOSZ viszont mindössze 100-200 százezer tonna kivitelt vár.
Ezzel cseng össze Lakatos Zoltánnak, a Gabonaszövetség elnökének véleménye, aki szerint enyhén szólva is túlzás az utóbbi időszak legjobb évének nevezni az idei búzatermést, már csak azért is, mert nagyon szerény termésátlag adódik. Csökkenti az átlagot az is, hogy az ár- és belvizek miatt 80-90 ezer hektár kipusztult. Szintén rontja az összképet, hogy a gabona nagy része csak takarmány minőségű.
A Gabonaszövetség elnöke úgy látja, közel 3 millió tonna búzát szív majd fel a hazai kereslet. Kevés kukoricára számíthatunk ugyanis szeptember végéig, s a csekély kínálat és a magas árak miatt a takarmányba is inkább búzából, nem pedig kukoricából kevernek.
Ugyanakkor az idén már az a termelő is jól jár, akinek legalább 4 tonna búzája termett hektáronként, még abban az esetben is, ha csupán néhány hektáron vetett, ugyanis idehaza a világpiacinál jóval magasabbak a búzaárak. Lakatos Zoltán szerint ahhoz, hogy ismét megközelítsük a korábbi 5 tonnás hektáronkénti átlagértéket, merőben más birtokszerkezetre lenne szükség. “Lehetetlen kéthektáros birtokokon búzát, vagy bármilyen gabonát termelni, ehhez legalább 50 hektáros egybefüggő területekre van szükség” – figyelmeztet a szakember.
