Gazdaság

A BANK AUSTRIA ÉS A HYPOVEREINSBANK FÚZIÓJA – Közép-nyugati érdekházasság

A "vörös" bécsi Bank Austria (BA) és a bajor HypoVereinsbank (HVB) fúziójával Közép-Európa legnagyobb, Európa harmadik, illetve a világ ötödik számú pénzintézete jön létre. A kelet-európai és a magyarországi egyesülést a BA-CA irányítja.

Nem Bécsben, nem is Münchenben, hainem Frankfurtban jelentette be a házasságot a két bankvezér: Gerhard Randa, a BA-CA vezérigazgatója és Albrecht Schmidt, az osztrák pénzintézetnél négyszer nagyobb HVB vezére tudatosan választott semleges terepet. Mint mondták, a frigyben az értelem játssza a főszerepet, nem pedig az érzelem.

Az érdekek látható kölcsönös tiszteletben tartása az egyik magyarázat arra, hogy még a nemzeti vagyonára oly kényes Ausztriában sem éri bírálat az első számú pénzintézet beolvadását a második legnagyobb német bankba. Stephan Schüller, a HVB elnökségének tagja a BA bécsi székházában azt is elmondta, hogy nem csinálnak hiúsági kérdést a névhasználatból: bajorok lévén, megtanulták figyelembe venni a partner érzékenységét. Amúgy pedig nem a cégér számít.

Ausztriai elemzők elismerik, hogy a BA Ausztria számára túl nagynak, nemzetközi téren viszont túl kicsinek bizonyult. Az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ) is csak első pillantásra érinti kellemetlenül a változás: számára a BA fontos erődítmény volt, ám már a Creditanstalt bekebelezésekor – valamint a gazdaság és a politika túl szoros kapcsolatából fakadó botrányok miatt is – újra és újra ígéretet tett a hozzá tartozó tulajdon leválasztására. Most ezt egyetlen huszárvágással el- intézi, nem is rosszkor: éppen a bécsi helyhatósági választásokat megelőzően.

A titkos és meglepően gyors tárgyalások után a két bankvezér sikerként élhette át a bejelentést, hogy Ausztria legnagyobb bankját részvénycsere útján 100 százalékig a bajor HVB veszi át. A BA-CA azért az így létrejövő konszernen belül is megőrzi önállóságát, s külön jogosítványokat kap az ausztriai, illetve a közép- és kelet-európai üzletvitelre. Ebben a térségben a fuzionált bank a BA-CA márkanév alatt végzi tovább tevékenységét. A mérlegfőösszeg alapján az új pénzintézet szűkebb térségünkben az első, Európában a harmadik, a világon pedig az ötödik helyre kerül. Több mint 8 millió ügyfele, 65 ezer alkalmazottja és 2050 fiókja lesz.

A Bank Austria amúgy maga is fúziók sorozatából nőtt ki: 1991-ben a Länderbank és a (bécsi városi tulajdonú) Zentralsparkasse alapította a BA-t, majd 1997-ben 17,2 milliárd schillingért megvásárolták a Creditanstalt 70 százalékos szavazati jogát jelentő 48 százalékos részvénypakettjét. Ez utóbbi fúzió óta a bankcsoportnak három meghatározó, részben autonóm tagja van: a Bank Austria AG, a Creditanstalt AG és a BA-CA International.

A HVB piaci értéke közvetlenül a fúzió bejelentése előtt 29 milliárd euróra rúgott, a BA-é ugyanakkor 7,6 milliárd eurót tett ki. Az elmúlt öt évben a két bank prosperitása nagymértékben különbözött: a bajor bank részvényeinek értéke 225 százalékkal nőtt, ezalatt a BA-részvények árfolyama 15 százalékkal esett. A fúzió után a BA nemzetközi telephelyei közül csak a kelet- és közép-európaiakat tartja meg, ázsiai filiáléiról és leányvállalatairól éppúgy lemond, mint a felettébb nyereséges brazíliai BBA-ról.

Európa keleti felén a közös bank a piaci részesedést tekintve is előkelő helyezéseket mondhat majd magáénak. Tavaly a két pénzintézet 12,8 milliárd eurós forgalmat bonyolított le a térségben. A közös bank Lengyelországban 10 százalékos piaci részesedéssel a harmadik, Csehországban 5 százalékkal a 4., Szlovákiában pedig 4 százalékkal a 6. helyre kerül. A szintén a BA hatáskörébe utalt Ausztriában 20 százalékos részesedéssel a közös bank értelemszerűen piacvezetővé válik, és tartja majd ezt a helyezést Bajorországban is, 15 százalékos részesedéssel.

A fúzió a magyarországi bankok ranglistáját is átrendezi némiképp. Az eddigi 13. helyezett HypoVereinsbank és a 8. helyen álló BA-CA az összeolvadással jóval előrébb kerül; az új pénzintézet felduzzasztott mérlegfőösszegével megelőzi a Postabankot, az 5. helyet foglalva el ezzel a pénzintézetek hazai mezőnyében.

A fuzionáló bankok eddigi erőviszonyának ismeretében talán nem meglepő, hogy Magyarországon – illetve a közép- és kelet-európai térség országaiban – a BA-CA lesz az összeolvasztás kormányosa. A magyar leánybanknak egyébként vélhetően az egész régióban kitüntetett szerep jut majd, hiszen az anyabanknál eddig is a térség zászlóshajójának tekintették, amire kiemelkedő mérlegfőösszegével és profitjával szolgált rá.

Bár a fúziós döntésben aligha volt meghatározó a Magyarországon várható előnyök és hátrányok mérlegelése, úgy tűnik, mindkét hazai banknál abban bíznak: inkább pozitívumokkal jár számukra az egyesülés. Az nem kérdéses, hogy a jövőkép kialakításában ki lesz a domináns fél: míg a HVB eddig nem igazán találta helyét a magyar piacon, az elmúlt két esztendőt veszteséggel zárta, és jelentősebb vezetőcseréket is végrehajtott, az osztrákok leánybankja meglehetősen jó stratégának bizonyult, 1990-es alapítása óta sikersztorit ír a magyar piacon, valamennyi esztendőt nyereséggel zárta, a tavalyit közel 4 milliárd forinttal.

A BA-CA, úgy tűnik, ezúttal is határozott elképzelésekkel lép fel a karmesteri emelvényre. “A pénzt megkeresni akarjuk, nem megspórolni” – fogalmazta meg a fúziós stratégia házi szlogenjét Körtvélyessy Csaba, a BA-CA vezérigazgató-helyettese. Bár kétségtelen: a fúzió melletti érvek sorában a magyarországi BA-CA vezetők az elsők között említik, hogy átvehetik a HypoVereins fejlett internetes rendszerét, ami az anyabank korábbi fejlesztési tervei között 1,5 milliárd schillinges költségvetéssel szerepelt. Igazából mégsem hozta lázba a menedzsmentet, hogy itt a remek alkalom a spórolásra – a leépítésekre, az ésszerű összevonásokra. Nem csinálnak titkot belőle, hogy a megnövekedett tőkeerőből merítve az agresszív piacszerzésre koncentrálnak a jövőben. Ám továbbra is megmaradnak a jól ismert terepen: a lakosság körében a stabil helyzetű polgárosodó rétegeknél, a vállalatok között pedig a nagyoknál és a multiknál.

Az OTP-éhez hasonló népbanki babérokra továbbra sem törnek. Ennek persze nem is lenne realitása, hiszen dacára az európai és hazai toplistán elfoglalt előkelő új helyezésnek, a megnövekedett erőforrásokból – a bankárok számításai szerint – még mindig csupán annyira futja, hogy a fuzionált pénzintézet 6-7 százalékot hasíthasson ki a hazai piacból. De még ehhez is legalább 200 ezerre kellene feltornászni a két bank jelenleg mintegy 70 ezres összevont ügyfélállományát. Miközben a fiókhálózat lényeges bővítésére aligha kerülhet sor, hiszen gyakorlatilag nincsenek már fehér foltok a hazai térképen. Sőt, a BA-CA 26 és a HVB 19 fiókból álló itteni hálózata között komoly átfedések vannak, így inkább a fiókbezárásokról szóló jóslatoknak érdemes hinni.

S hogy 1+1 összege miként lesz több 2-nél? A BA-CA-nál erre a kérdésre is határozott válasszal szolgálnak. A klasszikus banki szolgáltatások körét már nem tervezik bővíteni, mert az a jelentkező igényekhez képest – a bank megállapítása szerint – már ma is teljes. Ám arra számítanak, hogy a szolgáltatások magas színvonala és az ehhez társuló méltányos ár kellő vonzerőt jelent majd az új ügyfelek toborzásakor. Az igazi hatékonyságnövelést pedig attól remélik, hogy nagyobb tőkeerejüknek köszönhetően az eddigieknél jóval nagyobb – és relatíve jövedelmezőbb – üzleteket üthetnek nyélbe. Vélhetően komoly szerep jut majd a befektetési banki tevékenységnek is. A HVB tavaly ugyan bezárni kényszerült brókercégét, a Hypo-Securities Hungaria Rt.-t, ám a BA-CA- csoporthoz tartozó CA IB 1989-es alapítása óta – a piacvezetők egyikeként – nyereséget nyereségre halmoz.

A Hypo-csoport sikerterepe Magyarországon a jelzálogbanki-ingatlanfinanszírozói tevékenység volt, így német részről nyilvánvalóan a két éve alapított HVB Jelzálogbank Rt. működése gazdagíthatja majd az itthoni holding profilját (és kasszáját). Az új rendelkezéseknek megfelelően egyébként nemrégiben a jelzálog fedezetű lakáshitelezésben is komoly távlatok nyíltak meg a társaság előtt.

A hazai BA-CA ambícióiról igen sokat elárul, hogy elképzeléseikről már az anyabankok fúziójának bejelentését követő napokban meglehetősen konkrét képet tudtak felvázolni. Nem megfeledkezve persze arról a csöppet sem mellékes körülményről, hogy mindebből legkorábban 2001 közepén érzékelhetünk valamit, amikor is a osztrák, illetve bajor bank túlesett a központok egyesülésének összes jogi és engedélyeztetési procedúráján (lásd külön írásunkat).

A BA már a fúziós előkészületek alatt fokozatosan megszabadul kiterjedt vállalatbirodalmától, amely elhatározás egyébként nem új. A lista hosszú, építőipari cégek éppúgy szerepelnek rajta, mint számos bécsi idegenforgalmi és szállodaipari részvénytársaság.

A fúzió révén előálló szinergiák legvonzóbbika egyébként a BA részére éppen a közös internetes bankszolgáltatás; a HVB biztosította fejlett színvonal a BA számára csak költséges és hosszadalmas beruházás után lett volna elérhető. Így fájdalommentesen kapja meg a hozzáférést a világ egyik legjobb teljesítményű direktbankjához, a HVB által működtetett Direkt Anlage Bankhoz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik