Az OECD múlt héten nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint tavaly az előző évhez képest világszerte 10 százalékkal nőttek a privatizációs bevételek, s becslések szerint elérték a 145 milliárd dollárt. A fejlődés mozgatórugója a tanulmány szerint az, hogy az államok csökkentik gazdasági szerepüket, növekednek a költségvetési megszorítások, és a privatizáció a legolcsóbb, adósságot nem gerjesztő módszer a külső finanszírozásra. Az euró-zónán belül mindenekelőtt a távközlési és az energetikai piacmegnyitásokat előíró EU-irányelvek járulnak hozzá a privatizációs hullámhoz. A reformországokról szólva a tanulmány kiemeli, hogy a privatizációban nagy szerepe van a kényszernek, az államháztartási igényeknek.
Nálunk a szabályozási reform folytatását sürgetik az OECD elemzői. “Magyarországnak még be kell fejeznie a privatizációt és a verseny bevezetését az infrastrukturális szektorokban és szolgáltatásokban, nevezetesen a közúti szállításban és – amint lehet – az áramszolgáltatásban, a földgázellátásban és a vasúti szállításban” – ajánlják, hozzátéve, hogy figyelni kell a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelésére is.
Az OECD ugyanakkor elismeri, hogy a piacgazdasági átalakulás már a konszolidáció szakaszába jutott. Az árrendszer, a kereskedelem és a külföldi beruházás csaknem teljesen liberalizált, majdnem minden állami vállalatot privatizáltak. Az egészségügy, a szociális ellátás, az energetika, a távközlés, a szállítás-közlekedés és a lakásügyi infrastruktúra terén azonban a magyar szabályozási és intézményrendszer még le van maradva, a teljesítménye gyenge – áll a tanulmányban. –
