Távközlés és technológia: a Business Week idei Global 1000 listáiját meghatározó tényezők döntő mértékben befolyásolják a legjelentősebb feltörekvő piacok vállalatainak kétszázas rangsoirát is. A tanulság az, hogy a befektetők hajlandók a legkockázatosabb és legbizonytalanabb piacokon is kockáztatni, hogy kivehessék részüket a világszerte dúló távközlési-technológiai bonanzából.
A China Telecom (Hongkong) például csak 2,5 évvel ezelőtt ment tőzsdére, ám ma a Hongkongban jegyzett leányvállalata a piaci kapitalizáció alapján az első helyen áll a feltörekvő piacok 200 legnagyobb társaságát tartalmazó, a Morgan Stanley Capital International által készített listán. Könnyű rájönni, miért. A cég révén a befektetők meglovagolhatják Kína 7 százalékos gazdasági növekedését, minthogy a leányvállalat az “anyaország” mobiltelefon-piacának több mint 90 százalékát birtokolja, s előfizetőinek tábora 2003-ig 27 milliósra nőhet, ami a jelenlegi szám kétszerese.
Nem ez az egyetlen ázsiai szereplő azonban a lista élbolyában. Két tajvani vállalat, a Taiwan Semiconductor Manufacturing és a United Microelectronics – a 2., illetve az 5. helyen – nagyot profitált a legfrissebb technológiákba történő masszív beruházásokból, a globális csiphiányból, valamint abból, hogy az amerikai cégek körében egyre jobban terjed az a gyakorlat, hogy bizonyos gyártási tevékenységeket külföldre visznek. A harmadiknak rangsorolt dél-koreai Samsung Electronics tavaly óta nyolc helyet ugrott előre, köszönhetően a magas memóriacsip-áraknak. Az első negyedévben nyeresége megnégyszereződött, elérve a 2 milliárd dollárt, és minden jel szerint tovább is növekszik. “Sorra állítunk fel új történelmi rekordokat” – ígéri Park Szang Ho, a vállalat alelnöke és pénzügyi igazgatója.
Dél-Koreában mások is bizakodva tekintenek a jövőbe. A 6. helyre került SK Telecom menedzsereinek tetemes hasznot hoz, hogy a cég a maga 16 millió előfizetőjével 58 százalékos részesedést élvez az ország mobiltelefon-piacán. Mivel tíz koreai lakosból hatnak van mobiltelefonja, a vezeték nélküli internet-szolgáltatások iránti kereslet várható erősödése minden bizonnyal meg fogja dobni a vállalat nyereségét.
SZÁRNYSZEGETTEN. Miközben Észak-Ázsia visszaszerezte a nemzetközi befektetők jó részének bizalmát, Délkelet-Ázsia iránt nincs érdeklődés. Politikai viszályok Indonéziában, emberrablások és gyenge vezetés a Fülöp-szigeteken, nem szűnő aggályok a vállalati szerkezetátalakítás és a pénzügyi reform ütemével kapcsolatban: e tényezők miatt a szóban forgó piacokon továbbra is a pangás a jellemző. A thaiföldi cégek közül a lista legelőkelőbb helyén található Krung Thai Bank a tavalyi 25. helyről esett most vissza a 106. pozícióba, mert a befektetők attól tartanak, hogy még mindig nem lábalt ki a pénzügyi válságból. A vezető fülöp-szigeteki társaság, a San Miguel sörgyár tavaly a 64. volt, az idén pedig csak a 132. helyet foglalja el; a befektetőket itt a Joseph Estrada államfő ballépései nyomán kialakult politikai bizonytalanság készteti menekülésre. Indonézia legnagyobb vállalata pedig, a Perusahaan Perseroan (Persero) Telekomunikasi Indonesia a 63. helyről a 120. sorig zuhant, ahogyan felerősödtek a kormány gazdasági programjával kapcsolatos kételyek.
MEGKAPASZKODVA. A politikai bizonytalanságok szerencsére nem egyforma mértékben fertőzik meg valamennyi piacot. A mexikói elnökválasztás előtt a befektetők némileg idegessé váltak, az ottani fogyasztók viszont költekeztek, ami kedvezően hatott a részben az amerikai kiskereskedelmi óriás tulajdonában lévő Wal-Mart de México eredményeire. És a piacok továbbra is kedvelik a Teléfonos de Méxikót (Telmex), mely az ország vezető távközlési szolgáltatójaként ismét a legmagasabbra rangsorolt latin-amerikai társaság. Az, hogy a tavalyi 3. helyről az idén eggyel visszacsúszott, az ázsiai technológiai vállalatok erősségét tükrözi, s nem abból adódik, hogy a Telmexnél bármilyen gond volna. “Stabilan működik, bővíti tevékenységét, a menedzsmentről pedig látszik, hogy képes helytállni a versenyben” – sorolja Carlos Samano, a Casa de Bolsa Bancomer brókercég elemző részlegének igazgatója.
Brazília távközlési szektora úgyszintén nekilendült. Az elmúlt 12 hónapban hat cég javított helyezésén, közülük a legjobban a 35. helyről a 21. helyre ugró Telesp. Geoffrey Dennis, a Salomon Smith Barney New Yorkban dolgozó latin-amerikai stratégája szerint ezek “klasszikus növekedési részvények”, melyek erősödni fognak annak köszönhetően, hogy a fizetőeszköz 1999. januári leértékelése után a brazil gazdaság a vártnál gyorsabban magára talál. Tavaly a GDP 1 százalékkal nőtt, ez évre már 3,5 százalékot prognosztizálnak.
A feltörekvő piacok legnagyobb távközlési és csúcstechnológiai társaságainak teljesítményét látva nem meglepő, hogy a kétszázas lista alsóbb részében megjelenő kisebb országok is e szektorok vállalataival képviseltetik magukat. A listán csak egy-egy névvel szereplő országok – Lengyelország, Egyiptom, Csehország, Magyarország, Pakisztán, Peru és Venezuela – esetében az illető cégek kivétel nélkül a két ágazat egyikéből kerülnek ki (Magyarországot a 48. helyezett Matáv képviseli – a szerk.). Izrael is gyors ütemben tér át az Új Gazdaságra, s csúcstechnológiai szektorának virágzását legjobban a világ blue chip cégei számára szoftverbiztonsági rendszereket gyártó Check Point Software Technologies illusztrálja. A cég a tavalyi listán még nem szerepelt, az idén azonban a 13. helyen található, miután árfolyama 749 százalékkal emelkedett. “Izrael hasonlít az Egyesült Államokhoz, ahol a piaci kapitalizáció alapján a technológiai társaságok vették át a vezető szerepet” – mondja Joel Maryles, a Salomon Smith Barney izraeli banki részlegének ügyvezető igazgatója. A Check Point, melyet a kilencvenes évek elején alapított a katonai hírszerzés egyik elit egységének három korábbi tagja, mára világelsővé vált az internetes biztonság terén.
Még a feltörekvő országok bankjai közül is azok léptek előre a legnagyobbat, amelyek technológiai vizekre eveztek. Az idei listán a 49. helyről a 11. pozícióra ugró Turkiye is Bankasi az első bank a sorban. A két évvel ezelőtt privatizált török pénzintézet agresszív diverzifikációval megvetette a lábát a távközlésben, a Telecom Italiával közösen 2,53 milliárd dollárt fizetve egy nagy lehetőségeket rejtő GSM-engedélyért.
Az idén egy másik tényező is befolyásolta a befektetők döntéseit, nevezetesen az olyan vállalatok preferálása, amelyeknél a könyvvitel rendben van, a menedzsment pedig becsületes. Az ázsiai és az orosz pénzügyi válságok előtt a befektetők hajlamosak voltak mellőzni e szempontokat. Manapság viszont – mint a feltörekvő piacok gurujaként ismert Mark Mobius megjegyzi – “ez már nagyon-nagyon fontos számunkra és más portfólió-menedzserek számára, s egyre inkább azokhoz a társaságokhoz húzunk, ahol jó a vállalatvezetés”.
A Templeton Emerging Stock Fundot irányító Mobius ennek szellemében távol tartja magát az olyan cégektől, mint amilyen az orosz Gazprom. Az olaj- és gázipari óriás reputációjára mindmáig rányomják a bélyegüket a zavaros ügyletek és azok a vádak, melyek szerint a cég Oroszországban állítólag törölte a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező fogyasztók tartozásait. A Gazprom annak ellenére visszacsúszott a tavalyi 3. helyről a 12. pozícióra, hogy a tizenkét hónap alatt az olajárak több mint 20 százalékkal emelkedtek. “Úgy gondoljuk, a Gazprom-részvények azon papírok közé tartoznak, amelyeket a legrövidebb ideig szokás megtartani” – állítja Eric Wigertz, a Brunswick Warwick Research moszkvai elemzője.
OROSZ REMÉNYEK. Szerencsére nem a Gazpromon lehet igazán lemérni Oroszország kilátásait. Az ország magához tért abból a válságból, melyet a rubel 1998. augusztusi leértékelése okozott, s az előrejelzések arról szólnak, hogy gazdasága az idén reálértékben 6,2 százalékkal gyarapszik (a magyarországi kutatóintézetek jóval alacsonyabb növekedési rátával számolnak, a Kopint-Datorg például 2000-re csak 3,5 százalékos GDP-bővülést jósol – a szerk.). A moszkvai United Financial Group befektetési bank szerint a rubel várható erősödése miatt ez dollárban számolva 15 százalékos nominális növekedést jelenthet. Más orosz vállalatok is hasznot húznak a fellendülésből. A listán a 33. helyről a 20. sorba előrelépő Lukoil olajtársaságot Vagit J. Alekperov irányítja, akit pénzügyi körökben “jó oligarchaként” ismernek, s aki egyike a hosszú távú stratégiát folytató orosz üzleti titánoknak. A távközlés és a technológia őt egyelőre nem érdekli. Jó látni valakit, aki ellene szegül a trendnek.
