– Az imént láttam, hogy Nokia mobiltelefonja van. Önnek mint Finnország képviselőjének az Európai Bizottságban lehetne egyáltalán más márkájú készüléke?
– Ami azt illeti, magáncélra van egy Ericsson és egy Siemens telefonom is, de a hivatali munkában ezt használom, a helyzet ugyanis az, hogy a Nokia nyerte meg az Európai Bizottság beszerzési pályázatát. A bizottsági tagoknak így ilyen készülékük van. De ismétlem, ez csak a hivatalos készülékem, más telefonokat is használok.
– Mindazonáltal csak európai márkákat. Komolyabbra fordítva a szót: az e-business fejlesztése és a kontinens információtechnológiai felzárkóztatása ma az Európai Unió egyik kiemelt célja. Ám mindeközben nem mondhat le hagyományos szociális értékeiről, például az állásteremtésről vagy a kis- és középvállalkozások támogatásáról. Összeegyeztethető ez a két feladat?
– Úgy gondolom, hogy az e-business és az internet logikája különbözik a hagyományos üzleti logikától. Egy internetes vállalkozás értéke ugyanis éppen attól nő egyre meredekebben, minél több embernek ad munkát. Azaz a hagyományos európai értékeket üzleti értelemben kimondottan akkor tartjuk tiszteletben a leghatékonyabban, ha az e-businessre helyezzük a hangsúlyt. Ellenkező esetben kettészakítjuk a társadalmat. Össze tudjuk tehát egyeztetni az európai értékeket az innovációval és az üzleti megfontolásokkal. Ami pedig a kis- és középvállalkozásokat illeti, ezen az új üzleti területen a cégindulási küszöb sokkal alacsonyabb. Végtére is elegendő egy portált létrehozni az interneten, s már működik is a vállalkozás.
– Úgy véli, hogy a kisebb vállalatoknak több esélyük van az Új Gazdaságban érvényesülni, mint a nagyoknak?
– Feltétlenül több esélyük van az Új Gazdaságban, mint a régiben, legalábbis akkor, ha elég gyorsak. Nagyon könnyű ugyanis becserkészni a kiválasztott célközönséget és egyúttal igen alacsonyak a költségek. Míg eddig például a reklámozás hatalmas összegeket emésztett föl – katalógusokat kellett gyártatni, óriásplakátokat készíttetni, újságfelületet vagy tévéműsoridőt vásárolni -, addig a világhálón mindez egyetlen website kérdése és kész. Ez elérhető és megfizethető.
– A március végi lisszaboni EU-csúcs éppen azokban a napokban határozta el az európai e-commerce erőteljesebb támogatását, amikor a Nasdaq megindult a lejtőn. Vezettek valamilyen változáshoz az uniós célokban vagy taktikában a dotcom-papírokkal azóta történtek?
– Valójában még segítettek is valamelyest. Korábban az volt az általános nézet, hogy akármibe is kezdjen egy vállalkozó a dotcomok világában, az nagy üzlet, és a régi gazdaságnak befellegzett. Mára ennek a harsány önámításnak nyoma sem maradt; az emberek megértették, hogy az igazi forradalom az, amikor az Új Gazdaság logikája áthatja a régit. Amikor a régi típusú üzleti életet megcsapja az e-commerce és az internet szele. A Nasdaq megtorpanása tehát kifejezetten a segítségünkre volt.
– A brüsszeli European Business Summit során Önök egyetértettek a Microsoft vezérigazgatójával, Steve Ballmerrel abban, hogy az euró bevezetése szintén sokat segített az európai Új Gazdaságnak. Mire gondolt konkrétan?
– Az euró-zónában érdekelt cégeket többé nem fenyegeti a valutaátváltás árfolyamkockázata, azzal nem kell többé törődniük.
– Természetesen, de ez igaz az üzleti élet egészére, nem csupán az Új Gazdaság szereplőire…
– Persze, persze, de az e-commerce és az internet világában az euró pozitív hatásai sokkal gyorsabban jelentkeznek. Mindazonáltal Steve Ballmer volt az, aki azt mondta, hogy az euró különösen az Új Gazdaságnak kedvez. Őt kellene megkérdezni, mire is gondolt.
– Ha már a Microsoftnál tartunk, Önnek mint az Európai Bizottság illetékesének mi a véleménye: amennyiben a Microsoftot a minapi bírói döntés nyomán valóban két vagy akár több részre szabdalják, az segítheti-e az európai Új Gazdaság kibontakozását?
– No comment. A Microsoft-ügyet egyetlen szóval sem kommentálom.
– Rendben, akkor egy egészen más kérdés. Az EU-csatlakozásra váró országokban vannak olyan aggodalmak, hogy a lisszaboni döntés megvalósítása tovább növeli a technológiai szakadékot a jelenlegi tagállamok és a jelöltek között. Gondolja, hogy a tizenötök alig néhány évvel az EU bővítése előtt ezt megengedhetik maguknak?
– A lényeg az, hogy a tagjelöltek figyelmesen nyomon kövessék, mit jelent az e-Europe, igyekezzenek ennek megfelelően alakítani a törvényeiket és fektessenek be az információs társadalomba. Megvan a lehetőségük, hogy mindezzel együtt haladjanak. Komoly gondok csak akkor adódnak majd, ha ezt mégsem teszik. Ám amennyiben arra összpontosítják az erőiket, hogy fejlesszék az információs társadalmat – többek között erősítsék a képzést, liberalizálják a piacokat vagy kialakítsák az online közigazgatást -, akkor felzárkózhatnak. Végtére is mi szintén újoncok vagyunk az Új Gazdaságban. Ez egy ilyen világ: ha gyors vagy, megkapaszkodsz, ha lassú, végleg elszalasztod a lehetőséget. Félmegoldásoknak itt nincs helye.
