Valamelyest csillapodtak a kamatemelési várakozások az Egyesült Államokban, miután a legutóbbi adatok a gazdaság növekedési ütemének kismértékű lassulásáról tanúskodnak. A munkaügyi hivatal jelentése szerint májusban – figyelmen kívül hagyva az évtizedenként egyszer sorra kerülő népszámlálás miatt szükséges állami munkaerő-felvételt – 126 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, így a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra emelkedett az előző hónapban regisztrált, 30 évi mélypontnak számító 3,9 százalékról. Az átlagos órabér 13,56 dollárra nőtt, mindössze 0,1 százalékkal, szemben a Wall Street-i elemzők prognózisainak 0,4 százalékos átlagával.
Az előrejelzésektől jócskán eltérően alakult a feldolgozóipari megrendelésállomány is áprilisban. A márciusi 2,7 százalékos növekedés után elemzők 1,9 százalékos mínuszra számítottak, ehhez képest a kereskedelmi minisztérium kimutatása szerint a volumen 4,3 százalékkal esett vissza.
Az adatok bejelentését a részvénytőzsdén emelkedés, a devizapiacon a dollár gyengülése fogadta, ami azt mutatja, hogy a befektetők megítélése szerint a szövetségi jegybank szerepét betöltő Fednek immár nincs evidens indoka a lassan egy éve megkezdett szigorítási kurzus folytatásához. Néhány hete még egyöntetűen az volt a vélemény, hogy június végén a Fed szorít a kamatgyeplőn. Most viszont megfogalmazódott az a nézet, miszerint az eddigi hiteldrágításokat legalábbis szüneteltetni lehet. A magasabb kamatok miatt ugyanis a tőzsde gyengébb teljesítményt produkált, mint a korábbi években, ami a fogyasztási kiadások csökkenését vonja maga után, ezáltal pedig a vállalatoknak sem kell növelniük alkalmazottaik számát a kereslet kielégítése végett. Márpedig a Fed számára hosszabb ideje a munkaerőpiac telítettségéből fakadó inflációs veszély a fő hivatkozási alap a kamatemelésekhez. –
