Meglepetést okozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azzal a bejelentésével, hogy július elsejétől egyes esetekben csökkenti majd a jegybanki tartalékok után fizetett kamatokat. Az indoklás szerint így kíván fellépni a kereskedelmi bankok úgynevezett hosszú forintpozíciójának egyre növekvő mértéke ellen. Az intézkedésnek mélyebb gyökerei vannak, hiszen már februárban jelezték az MNB illetékesei, hogy nem tartják kívánatosnak a bankrendszer mérleg szerinti hosszú forintpozíciójának növekvő mértékét, s a rendelkezésére álló eszközökkel fel fognak lépni a további emelkedés ellen. Mint ismeretes, akkoriban a kereskedelmi bankok nagy összegben váltották át devizaeszközeiket forintra, és azokat utána a 2 hetes jegybanki betétekben jelentős nyereséggel kamatoztatták. Akkor Surányi György kérése ellenére nem jött létre egy önkorlátozó megegyezés a bankok részéről, s jóllehet, a helyzet jelenleg korántsem olyan aggasztó, mint amilyen az év elején volt, az MNB ezzel az eszközzel most preventív módon reagál a problémára. A jegybanknál elhelyezett tartalékokra fizetendő kamat mértékét ezentúl abban az esetben csökkenti az MNB, ha az azonos időszaki átlagos mérleg szerinti devizaforrás-többlet meghaladja a szavatoló tőke 30 százalékát. A kötelező tartalékra fizetendő kamatösszeg korrekcióját először a július havi átlagos mérleg szerinti, nettó nyitott pozíciós adatok alapján alkalmazzák majd, az augusztusban esedékes kamatfizetésnél. Sándor György, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az intézkedés összhangban van a nemzetközi jegybanki gyakorlattal, s amennyiben erre szükség van, az Európai Központi Bank szabályai is lehetővé teszik tartalékolási kötelezettség előírását a mérlegen kívüli tételekre. –
