A tíz fejlett ipari államot tömörítő G-10, majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemzetközi pénzügyi bizottsága (a volt interim bizottság) is megtartotta washingtoni tanácskozását a múlt hét végén, annak ellenére, hogy a helyszín közelében tízezres tömeg tüntetett az IMF és a Világbank ellen, és több harcias csoport igyekezett megakadályozni az értekezlet lebonyolítását. A megbeszélések fő témája ezúttal az volt, miként lehet a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjával elejét venni az 1997-1999-es válságláncolat megismétlődésének.
Stanley Fischer, az IMF ügyvezető igazgatója azt fejtegette, hogy a valutaalap megreformálása “az eddigi erőfeszítések megkettőzését igénylő folyamat”. Szerinte ez ügyben – az új, “válságbiztosabb nemzetközi pénzügyi architektúra” kialakításában – a mostani összejövetelen lényeges eredményeket sikerült elérni. Fischer úgy véli, haladás mutatkozott a pénzügyi politikák szabványosítása, valamint az egyes országok pénzügyi szektorának jobb átvilágítása érdekében teendő lépéseket illetően.
Az utcai tiltakozók egyik fő szemrehányása az volt, hogy az IMF és a Világbank nem segíti az adósságcsapdában rekedtek kilábalását. E tekintetben a pénzügyminiszterek nem sok kézzel fogható eredménnyel szolgálhattak megbeszélésük után: csupán azon ígéretüket fogalmazták meg, hogy a reformokra hajlandó, támogatásra joggal igényt formáló országok közül “a lehető legtöbbnek” igyekeznek mielőbb segédkezet nyújtani. –
