Gazdaság

BEVÁSÁROLT A HSBC – Brit hódítók

A francia CCF megvásárlásával a brit HSBC szilárdan megvetheti lábát az euróövezetben. Ez a legnagyobb nemzetközi bankfúzió Európában.

Nagy megdöbbenést keltett a piacokon, amikor április elsején a brit HSBC Holdings 10,5 milliárd dollárért felvásárolta a Credit Commerciale de France (CCF) bankot. Addig a napig a legtöbben arra számítottak: a CCF a holland ING-csoport tulajdonába kerül. De amíg a vetélytársak haboztak, Sir John R. H. Bond, a HSBC határozott elnöke csöndben elhalászta az orruk elől a CCF-et, tető alá hozva Európa eddigi legnagyobb nemzetközi bankfúzióját. Ő az első támadó, akinek sikerült bejutnia a Franciaország-erődbe, s külföldi ellenőrzés alá vonnia az ország egyik tőzsdén jegyzett nagybankját.

Az elnöki szék 1998-as elfoglalása óta Bond folyamatosan egyre messzebbre nyújtotta a HSBC csápjait. Szándéka az, hogy a bank a pénzügyi termékek és szolgáltatások széles skáláját – a jelzálogkölcsönöktől a biztosításokon és az alapkezelésen át a hitelkártyákig – értékesítse világszerte. Brazíliában például a CCF a vezető nyugdíjalap-kezelők közé tartozik, ami kapóra jön a HSBC ottani kiskereskedelmi franchise üzletága számára. A CCF-ügylettel – amelyet a francia hatóságok várható jóváhagyása után az év közepéig terveznek lezárni – a HSBC főként azért jár jól, mert most először komoly hadállásra tesz szert az euró-övezetben. A CCF az egyik legnyereségesebb európai bank, az utóbbi 13 esztendőben éves tőkemegtérülési mutatója 19 százalék volt, szemben a francia bankok 14 százalék körüli átlagával.

ILLESZKEDÉS. A CCF felvásárlása sokkal inkább a HSBC jövőbeni növekedésének előmozdítását idézi elő, mint a költségcsökkentések kihasználását. Bond meglehetősen szerény, 143 millió dolláros költségmegtakarítást tervez. Ugyanakkor arra számít, hogy a francia szerzemény az elkövetkező években alaposan megdobja a bevételeket. Az a körülmény például, hogy a CCF vagyonos ügyfélkörre koncentrál, tökéletes összhangban van Bond stratégiai céljával, hogy kiépítse a HSBC vagyonkezelési portfólióját. A francia magánbanki szolgáltatások piacán élvezett 10 százalékos részesedésével a CCF mintegy 54 milliárd dollárral növeli a HSBC által jelenleg kezelt 180 milliárd dollárnyi vagyont. “A CCF nagyon jó minőségű bank, amelynek tevékenységi köre kiválóan illeszkedik a HSBC-éhez” – állítja John Leonard, a Salomon Smith Barney európai bankokkal foglalkozó elemzője.

Bond újfent tanúbizonyságot tett arról, hogy elődjétől, Willie Purvestől eltérően kész nagyobb summát is áldozni a kiugró minőségért. Ez az egyik oka annak, hogy sikerült megkaparintania a CCF-et az ING elől, amelynek elnöke vonakodott megadni a szükséges felárat. A HSBC 58 éves, finom modorú elnökének ismét azt vetik a szemére, hogy túl nagy árat fizetett, akárcsak tavaly, amikor bankja 9,9 milliárd dollárért felvásárolta a néhai Edmond J. Safra két vállalatát, a Republic New Yorkot és a Safra Republic Holdingsot. Bond azonban visszautasítja a vádakat: “Legalább 10 évre és hatalmas tőkére lett volna szükségünk, ha a semmiből akartunk volna létrehozni egy ilyen, a piac csúcsán álló magánbanki üzletágat.”

INTERNETES JÁTSZMA. A francia banknak kulcsszerep jut Bond azon tervében is, hogy európai internetes bankot építsen ki. A CCF-nek fogyasztási hitelekre szakosodott internetes leányvállalata van Franciaországban, továbbá egy online brókercége, a Webbroker. A HSBC riválisai közül többen folytatnak ilyen stratégiát. Az ABN Amro és a Credit Suisse, miután nem talált megfelelő fúziós partnert, az internetet használja föl a nemzetközi terjeszkedésre. A spanyol Banco Bilbao Vizcaya Argentaria pedig elállt az olasz UniCredito Italianóval tervezett szövetségtől, s ehelyett márciusban megvásárolta a First-e nevű dublini internetes bankot.

Meglehet, a következő nagy bankügyletben már nem lesz szó fiókhálózatról, sőt elképzelhető: nem is két bank fog részt venni benne. Az viszont biztos, hogy hajtóereje a legszokványosabb ambíció lesz: Európa vezető pénzintézetévé válni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik