Képzeljük el, milyen lenne, ha a Matáv közgyűilésén minden előfizető megjelenhetne, és annak függvényében szavazhatna, hogy mennyi volt az elmúlt évben a telefonszámlája. Bármilyen hihetetlen, van Magyarországon egy intézmény, ahol hasonló módon szavaz a közgyűlés. Ez pedig a BÉT.
VAN JAVULÁS. A jelenlegi módszer egyébként már komoly javulás a tíz évvel ezelőtti kezdetekhez képest. Akkoriban mindenki egyenlő – tőzsdetagságonként egyetlen – szavazati jogot kapott, kivéve azokat, akik nem érték el az egy tagra jutó átlagos forgalom 10 százalékát. A nagyobb szereplők elégedetlenek is voltak ezzel a rendszerrel, hiszen hiába hozta csupán maroknyi cég a BÉT összbevételének jelentős hányadát, szavazásnál a “kicsik” együttesen rendre többségbe kerültek, és leszavazhatták őket.
Az új értékpapírtörvény elfogadásakor, 1996-ban ezért törvényben rögzítették, hogy a közgyűlésen a szavazatok tagonként és szekciónként (részvény, állampapír és származékos ügyletek) 1 és 10 között mozoghatnak, az egy tagra jutó forgalom arányában. Egészen 1998 decemberéig fennmaradt azonban az az ellentmondásos helyzet, hogy míg a tőzsdetagok éves befizetéseit felülről limitálták, addig a szavazati jogoknál figyelembe vett forgalommal nem tették ugyanezt. Így most már a “nagyok” szavazhatták le a “kicsiket”, hiszen miután évi 20 millió forintos befizetési limitjüket elérték, a továbbiakban ingyen köthettek üzleteket a tőzsdén, s e tekintetben korlátlanul növelhették szavazati részesedésüket. Ennek vetett véget az 1998. decemberi közgyűlés, ahol már egy igazságosabb elvet fogadtak el: a díjbefizetés-arányos szavazati megoszlást a forgalomarányos helyett.
A meglehetősen kiszámíthatatlan és folyamatosan változó szavazási rendszer miatt gyakorlatilag nem lehet tudni, ki és milyen arányban kontrollálja az intézményt. A közgyűlésen szavazók ugyanakkor egyszerre tulajdonosai és ügyfelei is a börzének, s e két szerep gyakran konfliktusba kerül egymással. Bizonyos ügyekben igen nehézkessé vált a döntéshozatal, akkor például, amikor olyan beruházásokat kellett végrehajtani, amelyekből az egyes brókercégek nem egyformán profitálhattak. Az új kereskedési rendszer határidős és opciós moduljának megvalósítását például több nagy cég is ellenezte, mondván: őket külföldi tulajdonosaik biztosan nem engedik be ezekre a piacokra üzletelni, akkor pedig minek költsenek akár egy fillért is rá. Ugyanígy konfliktusba kerülnek a “tulajdonosok” akkor, amikor a BÉT termináljainak Londonba, közvetlenül az ügyfélhez helyezéséről tárgyalnak – hiszen az ezeken bonyolított forgalom növeli a tőzsde forgalmát, de nem biztos, hogy növeli a brókerekét is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a BÉT bevételének nem elhanyagolható része származik a magyar államkötvények után fizetett úgynevezett forgalomban tartási díjakból, ezáltal tehát az intézménynél informális állami kontroll is érvényesül.
ÉRDEKKONFLIKTUSOK. Ezek az érdekkonfliktusok a tőzsde menedzselésének napi rutinjában is nehézkességet és belső feszültséget okoztak. Bár az 1999 tavasza óta dolgozó új vezetés látványos eredményeket produkált az elektronizálás miatt lehetővé vált bér- és irodaköltség-csökkentés a kelleténél jóval lassabban zajlik. A tőzsdeterem például négy hónapja kihasználatlanul áll.
Úgy tűnik, a BÉT tagsága végre rászánta magát, hogy elindul a tulajdonosi érdekek és az ügyfélérdekek szétválasztása – idegen szóhasználattal a demutualizáció – irányába. E téren a Pénzügyminisztériumban is partnerre találtak, a tárcánál készített tőkepiaci törvénymódosítási csomag már részvénytársaságként működő tőzsdét emleget.
A demutualizáció során a tőzsdék először általában nevesítik a tagok tulajdonhányadait, majd azok egy részét eladják és/vagy tőkét vonnak be olyan tulajdonosoktól, akik nem ügyfelei a tőzsdének. Ez utóbbi nem egyszer nyilvános részvénykibocsátás útján történik, amely után a tőzsde saját részvényeit is bevezetik a parkettre. Hasonló folyamaton ment át az elmúlt néhány évben többek között az amszterdami, a stockholmi és a sydneyi tőzsde.
POZITÍV SZALDÓ. Bár a folyamatnak nyilván vannak vesztesei is, a legtöbb tőzsdetag számára ez a változás pénzügyileg várhatóan egyértelműen pozitív eredményt hoz. A tulajdon értéke a tőzsdére vitel után nem egy esetben a várakozásokat messze meghaladó mértékben emelkedett. A tőzsde értékének piac általi meghatározása fontos előny lehet később a BÉT és a Budapesti Árutőzsde tervezett egyesülésénél, vagy a BÉT és valamely nemzetközi börze összefogásánál is. Várhatóan a tőzsdedíjak is csökkennek majd, köszönhetően a hatékonyabb működésnek. De a legfontosabb előny mégis az: ezzel a lépéssel megmarad az esély arra, hogy a külföldi befektetők megbízásai ne kerüljék el a BÉT-et.
közgazdász, a Kevin & Thorn Kft. ügyvezetője
