Ez az egyik legkelendőbb befektetési forma Európában. Nem, ezúttal nem a magasan szárnyaló internetes részvényekről van szó, hanem a dublini ingatlanüzletről. Az első osztályú ingatlanok ára az utóbbi egy év alatt megduplázódott. Minél elegánsabbak, annál keresettebbek. John Appleby, az Oracle Ireland 38 éves ügyvezető igazgatója azzal viccelődik, hogy saját tulajdonában lévő, Dublin elegáns külvárosában található házának értéke mostanság annyit nő, mint az általa vezetett cég részvényeinek árfolyama.
A kelta tigris üvöltése minden eddiginél hatásosabb. A növekedés a csillagászati 8,7 százalékot ostromolja, a munkanélküliségi ráta 5 százalék alá süllyedt. A költségvetés többlete az európai államok közül Írországban a legnagyobb arányú. A technológiai ipar utolérte az Egyesült Államokét; a szoftverek exportjában pedig átvették a világranglista vezető helyét.
Minden nagyon szép – talán túl szép is. Az Európai Unió (EU) szakemberei azért aggódnak, nehogy Írország gyors növekedése drámai visszaesésbe torkolljon. A legnagyobb veszélyt az infláció jelenti, amely az elmúlt esztendőben 4,6 százalék volt, meghaladva minden EU-tagállam mutatóját. “Egyértelmű, hogy az ír gazdaságban a túlfűtöttség jelei mutatkoznak” – mondja Julian Callow, a Credit Suisse First Boston európai ügyekkel foglalkozó londoni elemzője.
Az unió politikusai és hivatalnokai szerint az ír gazdaság állapota érzékeny problémákat vet fel. Írország ugyan kis részét képezi az európai gazdaságnak, de ha megbicsaklik, az nagy galibát okozhat az egész kontinensen. Mivel csatlakozott a gazdasági és monetáris unióhoz, a pénzügypolitika irányítása kikerült az ország fennhatósága alól. Az Európai Központi Bank (ECB) enyhe kamatemelései révén nem csökkent a növekedési ütem. Ha az ír folyamatok ellenőrizetlenné válnak, az megkérdőjelezheti az ECB kompetenciáját. Ráadásul többen attól tartanak: az ír jelenség átterjedhet Európa olyan gyorsan növekvő gazdaságaira, mint Spanyolország, Finnország, Portugália vagy Hollandia.
BRÜSSZEL AGGÓDIK. Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedben végbement dereguláció, adócsökkentés és vállalati szerkezetátalakítás az ír gazdaságot sereghajtóból listavezetővé emelte. Egy esetleges recesszió azonban aláaknázhatná a nemrégiben megkezdett európai szerkezetátalakítást. “Biztosnak kell lennünk abban, hogy a gazdaság nem válik saját sikereinek áldozatává” – mondja Austin Hughes, egy ír befektetési bank közgazdásza.
Nem meglepő, hogy – az íreket figyelmeztetendő – az EU küldötteket meneszt Dublinba. Pedro Solbes Mira, az Európai Bizottság pénzügyi és gazdasági ügyekért felelős tagja márciusi látogatásán bírálta az ír kormányt, amiért az képtelen volt letörni az inflációt. Az ír pénzügyminiszter láthatóan mérges volt, jóllehet Solbesnek volt igaza. A félelem jogos: a felgyorsuló infláció annyira felpörgetheti az árakat és a béreket, hogy csökkenhet az ország versenyképessége, s alábbhagyhat a külföldi beruházások lendülete.
A nyitott Írország már most is különleges érzékeny a külföldi gazdasági eseményekre. Az ország a fogyasztási cikkek 75 százalékát importálja – elsősorban az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából. Mivel többet kereskedik dollárban, mint bármelyik más uniós tagállam, az euró gyengélkedése miatt a “keltáknak” kell a leginkább szenvedniük.
A dublini kormányzatnak jelenleg kevés eszköz áll rendelkezésére. Az ECB által rögzített kamatszint miatt elképzelhetetlen a nagyobb kamatemelés, pedig a hitelállomány az utóbbi időszakban 25 százalékkal nőtt. “Nincs monetáris politikai recept az ír gazdaság problémáinak orvoslására” – mondja Maurice O’Connell, az ír jegybank kormányzója. A növekedés lehűtése érdekében foganatosítható eszközök – mint az adóemelés vagy az alacsonyabb kormányzati kiadások – politikailag népszerűtlen lépések lennének. Márpedig az írek azt szeretnék, ha megjutalmaznák őket az ipari növekedésért. A legutóbbi költségvetésben több mint 1 milliárd dolláros adócsökkentést terveztek be.
A bérek féken tartása is egyre nehezebbé válik. Miután a foglalkoztatottság az elmúlt évtizedben 50 százalékkal emelkedett, Írországban most több a munkahely – szakképzett és képesítés nélküli állás egyaránt -, mint amennyi alkalmazott rendelkezésre áll. A kormány március elején arról döntött, hogy 200 ezer szakképzett külföldi dolgozót “telepít” az országba.
ÖVEKET BEKAPCSOLNI! Optimista elemzők szerint a szárnyaló ír gazdaságnak mégis sikerülhet a sima földet érés. A munka termelékenysége nagyon magas; a szakszervezetek nemrég abban állapodtak meg a kormánnyal, hogy 2002-ig csak szerényen emelik a béreket. Az amerikai cégek – mint az Aetna, a Procter and Gamble és a Hewlett-Packard – továbbra is terjeszkednek Írországban.
Az utca embere persze arra vágyik, hogy a gazdasági növekedés által lehetővé vált “parti” folytatódjék. “Az emberek nem értik, miért kérik őket arra, hogy kapcsolják be biztonsági öveiket” – mondja Gerrett FitzGerald egykori miniszterelnök. Ez igaz. Miként az is, hogy a dicsőséges felszállás után koppanni sem akarnak.
EU-ELLENES TÜNTETÉS A MARHA-BOJKOTT IDEJÉN. Újra ütközhetnek
