Nincs már messze az idő, amikor a BÉT végleg elveszíti valaha volt mitikus arculatát: néhány éven belül maga is csak egy lesz a társaságok közül, amelynek részvényei – hasonlóan az “egyszerű halandó cégek” papírjaihoz – nyilvános tőzsdei forgalomban cserélnek gazdát. Emiatt is fontos, hogy nemrégiben végre sikerült pontot tenni a tőzsdei vagyonnevesítésekre. A börze vagyonának felosztása ugyanis nélkülözhetetlen a tőzsde részvénytársasággá alakításához. (A másik ilyen fontos lépés az értékpapír-piaci törvények módosítása lesz, amellyel megszűnik a hazai értéktőzsde különleges jogi státusa.) A tervek szerint a BÉT előbb zártkörű részvénytársasággá válik – ennek tagjai csak egymás közt adhatják-vehetik a tulajdonrészeket -, s majd csak ezt követően alakul át nyílt társasággá. A szakemberek szerint az új játékszabályok mellett komoly koncentrálódás várható a tulajdonosi szerkezetben. Ennek előjeleként a börzét eddig birtokló tőzsdei cégek közül már több banki hátterű befektetési társaság jelezte, hogy megválna tulajdonrészétől, mert szervezeti szinten is beolvad anyabankjába. Kisebb mozgások persze a vagyonnevesítést megelőzően is történtek a piacon, s magának a tőzsdetagságnak is komoly értéke volt. Az egy évtizeddel ezelőtti tőzsdenyitáskor még mindössze 3 millió forintért válthattak tőzsdei tagságot az értékpapírcégek, később ez az összeg egészen 50 millió forintig emelkedett, s megszületett a tagság adásvételének másodlagos piaca is. Volt már rá példa, hogy egy új brókercég a hivatalos 50 millió helyett akár 18-20 millióért is tőzsdetaggá válhatott, átvéve a jogosítványokat egy éppen fuzionáló vagy megszűnő értékpapírcégtől. (A BÉT-tagság felhatalmazza tulajdonosát a közgyűlésen való részvételre, az igazgatóság és az felügyelőbizottság megválasztására, valamint a döntések meghozatalában történő részvételre. Az úgynevezett szekció tagság viszont – amely hivatalos úton 15 millió forintért szerezhető meg – csupán kereskedésre jogosít.)
Az új szabályok mellett már az sem elképzelhetetlen, hogy idővel egy-két cég vagy magánszemély birtokolja majd a börze részvényeit. A tőzsde azonban a pénzintézetekhez hasonlóan olyan korlátokat tervez felállítani a tulajdonlással kapcsolatban, amelyek megakadályoznák az ellenséges felvásárlásokat. Az 5 százaléknál nagyobb tulajdonszerzést például bejelentési kötelezettség terheli majd. A tagok ma úgy látják: senkinek sem érdeke, hogy egy külföldi tulajdonú szakmai befektető – például egy tőzsde – felvásárolja a budapesti piacot, majd esetleg megszüntesse azt.
Egyelőre senki sem tudja, hogy a BÉT részvényárfolyamai miként alakulnak majd. A vagyon könyv szerinti értéke egyébként 4 milliárd forint körüli. S hogy a piac később mennyit ad egy-egy börze-papírért? A cég eddig meglehetősen jó készpénztermelő képességgel rendelkezett. Fő bevételi forrását a kibocsátásokkal és a kereskedési forgalommal kapcsolatos befizetések, a börzetagság után fizetendő és a tőzsdei cégek jegyzési díja, valamint az információértékesítés jelentették. Az összes bevétel 1998-ban elérte a 1,5, tavaly pedig a 2 milliárd forintot. Ebből finanszírozták például a tavaly ősz óta működő, mintegy 2 milliárd forint értékű új kereskedési rendszer kiépítését.
A tőzsde életében gyökeres változást jelent majd az is, hogy elveszíti eddigi non-profit jellegét. Ami persze ilyen komoly bevételek mellett csöppet sem meglepő fejlemény. Vannak, akik tartanak e változástól. Félelmüket arra a téves elképzelésre alapozzák – mondja Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezetője -, hogy amint részvénytársasággá válik a szervezet, egyidejűleg drágulnak a szolgáltatások is (például az adatértékesítési és a forgalmi díjak). Ám a nemzetközi tapasztalatok ennek éppen az ellenkezőjét mutatják, a non-profit formában működő tőzsdék világszerte drágábbnak bizonyulnak. Egyébként a New York-i értéktőzsde is most készül levetni non-profit jellegét.
Ami a vagyonnevesítés végeredményét illeti, a hazai értéktőzsde mai legnagyobb (de nem többségi) tulajdonosa az alapításkor is meghatározó szerepet betöltő Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank akkor 30 millió forinttal vett részt a börze 40 éves pauzát követő felélesztésében, míg az első tagok egyenként 3 millió forintot vállaltak. Akkoriban természetes volt a jegybank szerepe, nemcsak készpénzt adott, növelte a börze tekintélyét is. (Sőt, a jegybank a tőzsdén bonyolította le állampapír-piaci tranzakcióit.) Így a vagyonnevesítéskor az MNB kapta a legnagyobb tulajdonrészt, a korábban tervezett 3 százalékkal szemben végül 7,25 százalékot. A jegybank érvelése szerint a vagyonnevesítés az eredeti változatban túlzottan preferálta azokat a cégeket, amelyek az utóbbi időben nagy forgalmat bonyolítottak le. Ám végül a tőzsde többi tagja is tekintettel volt a jelentős inflációra, s arra, hogy a jegybank a 11 évvel ezelőtti 30 millió forintja elengedhetetlen volt a piac működéséhez. Az MNB-vagyon sorsával kapcsolatban egyelőre csak találgatnak a szakemberek, ám Farkas Ádám, a jegybank ügyvezető igazgatója megerősítette: a szervezet középtávon szeretne megválni részesedésétől. Mindenképpen megvárják viszont, míg a BÉT részvénytársasággá alakul. A jegybank könyv szerint körülbelül 300 millió forint tulajdonrészhez jutott, azaz a 11 évvel ezelőtti befektetésének tízszereséhez.
Farkas Ádám is elismerte, hogy az utóbbi néhány évben a jegybank tőzsdei szemszögből nézve háttérbe szorult, s jelenleg is csak kiegyensúlyozó, szabályozó szerepet tölt be. (Jogosítványai egyébként lehetővé teszik, hogy BÉT-tulajdon nélkül is betöltsön ilyen szerepet az értékpapírpiacokon.)
A jegybank számára megállapított részesedés első ránézésre rendkívül csekély, ám a börze tagjaié meg sem közelíti e hányadot. A legnagyobb brókerrész 4,18 százalék, ezt az Erste kapta, mégpedig azért, mert egy korábbi fúzió miatt két tőzsdei tagsága volt. A legtöbb befektetési vállalkozás alig valamivel több, mint 1 százaléknyi, illetve még ennél is kisebb részesedéssel bír. A vagyon nevesítése körül egyébként a tagok hosszasan és keményen vitáztak, végül abban egyeztek meg, hogy a tőzsde vagyonnövekedését visszamenőleg ki kell számolni, s meg kell állapítani, hogy ahhoz a tagok milyen mértékben járultak hozzá. “A börze vezetése összesítette, hogy a brókerházak az évek során mennyi forgalmi, illetve egyéb jutalék befizetésével növelték a vagyont” – mondta lapunk érdeklődésére Dunavölgyi Mária. Ez a sok összetevős számítási mód az oka annak, hogy a részesedések eltérnek egymástól.
