A tavaly júliusi rendkívüli közgyűlésen bevezetett új ösztönzési rendszer alapján a Mol igazgatósági tagjainak bónusza a vállalat részvényeinek relatív árfolyamváltozásától függ. Az ösztönzési rendszer első évében a részvények olyan rosszul teljesítettek, hogy az igazgatósági tagok pénz nélkül maradnak.
A papír teljesítményét egyrészt a BUX-ban szereplő részvényekhez, másrészt egy olyan viszonyítási csoport papírjainak teljesítményéhez – az EEC-indexhez – mérik, amelyben legalább tíz európai energiaipari társaság szerepel. Ha a Mol valamelyik csoportban az első negyedben szerepel, az igazgatósági tagok 25 ezer dollárnak megfelelő, az elnök pedig 41,5 ezer dollárral megegyező értékű Mol-részvényre jogosultak. (Ha mindkét listán az első negyedben szerepel a Mol, akkor értelemszerűen kétszer ekkora értékű részvény jár.) Ám egy rosszabb évben, amikor például az utolsó negyed tagjai közé csúszik a Mol, az igazgatósági tagok semmilyen díjazásra sem számíthatnak. (Egyéb teljesítménynél lineárisan nő a bónusz. A hozamokat az év első három hónapjának a forgalommal súlyozott átlaghozamai adják.)
A Figyelő számításai szerint az elmúlt évben a BUX kosarában szereplő papírok közül a Mol szerepelt a legrosszabbul. Ez a részvény volt az egyetlen, amelynek az idei első három hónapban számított átlagos árfolyama csökkenést mutatott a bázishoz képest; még az utolsó előtti Démász is 16 százalékos nyereséget tudott felmutatni.
A nemzetközi mezőnyben szintén a Mol teljesített a legrosszabbul, papírjának kurzusa dollárban számítva 22,4 százalékkal csökkent, miközben még az eggyel előtte álló spanyol CEPSA-é is 1,2 százalékkal emelkedett. –
