Olyan ez, mint amikor a két végén elkezdték építeni a Moszkvát Leningráddal összekötő utat. Ha a két nyomvonal pontosan összetalálkozik félúton, akkor autóút lesz, ha nem, akkor osztott sávos autópálya – idézi fel a nyolcvanas évek viccét egy közlekedési minisztériumi tisztviselő. Bevallja: maga sem látja át pontosan a helyzetet a kormány múlt keddi döntését követően.
Az 1998-as választások óta egyetlen méter autópálya sem épült, ezért valóban a meglepetés erejével hatott, hogy a kormány az eredetileg tíz év alatt megépíteni tervezett 600 kilométernyi úttal 2006-ig akar elkészülni. Azt egyelőre homály fedi, hogy kinek és miből telik majd a nemzeti gyorsforgalmú úthálózat fejlesztési programjára. Patonai Péter, a Nemzeti Autópálya Rt. állami tulajdonosának számító Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója egy tájékoztatón elmondta, a beruházás ez év áprilisában nem a büdzsében autópálya-fejlesztésre elkülönített 27 milliárd forintból indul.
Tarnóczi László, az MFB sajtófőnöke szerint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) költségvetésében külön sorban szereplő összegből az autópályák (például az M1-es és az M3-as) építésére korábban felvett hiteleket fizetik vissza. Katona Kálmán közlekedési miniszter azonban, saját bevallása szerint, még nem tudja, mi lesz e pénz sorsa. Azt mindenestre ő is megerősítette, hogy az autópálya nem költségvetési pénzből épül tovább, mert akkor közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni, márpedig erre most nincs idő. Ehelyett a sietős starthoz az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. két lépcsőben – márciusban 18, augusztusban pedig 14 milliárd forinttal – megemeli az MFB alaptőkéjét.
Miután az idei tervezett építési költség legalább 60 milliárd forintra rúg, a hiányzó pénzt hitelből, illetve a lakossági megtakarításokat is bevonó kötvénykibocsátásból fogja előteremteni az MFB. Több kereskedelmi bank már jelezte, hogy érdeklődik az ügylet iránt, sőt konkrét üzleti ajánlatot is tettek. A kötvénykibocsátó valószínűleg az MFB lesz. Az ügylet értéke külső szakértők szerint akár az 50 milliárd forintot is elérheti, de egyelőre még becsülni sem hajlandók a papírok címletezését, illetve várható hozamát.
A hirtelenséget Katona Kálmán azzal magyarázza, hogy mostanra végérvényessé vált: az Európai Unió (EU) az Ispa-alapon keresztül nem hajlandó beszállni az M3-asba. Tavaly decemberi tervek szerint még az M3-as Füzesabony és Polgár, valamint az M7-es Siófok és Zamárdi közötti szakaszát, továbbá a szekszárdi hidat tartalmazó, eredetileg 140 milliárd forintos költségűre taksált első kétéves ütem egyharmadát EU-pénzből, további egyharmadát pedig a költségvetésből tervezték fedezni, s csak a maradék részre kellett volna hitel (Figyelő, 1999/50. szám). Katona Kálmán szerepe egyébként a kormánydöntés után definiálhatatlanná vált, ugyanis Matolcsy György gazdasági miniszter lépett az autópálya-ügyekben is a reflektorfénybe.
Egyelőre nem tudni, ki is vehet majd részt a nagy megrendelésben, várhatóan meghívásos vetélkedés lesz. A megkötés csupán annyi, hogy a kiválasztottak lehetőleg magyarok legyenek, az ár pedig a korábbi építési költségeknél 5 százalékkal alacsonyabb legyen. Szakértők szerint csak négy társaság győzhet: a Betonútépítő Rt., az osztrák főtulajdonos kezében lévő Strabag Hungária Rt., a német érdekeltségbe tartozó Magyar Aszfalt, illetve a francia kézben levő Egri Útépítő Rt. Az érintetteket még nem értesítették az esetleges új “lehetőségről”.
A pályáztatás tervezett megkerülése máris politikai lavinát indított el. Az MSZP felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a kormány egy százmilliárd forintos nagyságrendű kötelezettségvállalásnál meg akarja kerülni a parlamentet. Kovács Kálmán, az SZDSZ képviselője közleményben tiltakozott a közbeszerzési pályáztatás elhagyása ellen. Szerinte tender nélkül a kabinet nehezen védheti ki a korrupció gyanúját, miközben az üggyel kapcsolatban máris Orbán Viktor családjának bányavállalkozásairól és Simicska Lajosnak az autópálya-építés körüli felbukkanásáról cikkeznek.
A Közbeszerzési Tanács jogi osztályán még korainak látták állást foglalni az ügyben.
