Az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekért felelős biztosa szerint az uniónak olyan javaslatot kellene tennie a csatlakozásra váró országoknak, amely szerint a belépést követően csak 5-7 éves átmeneti időszak után részesülnének teljes egészében a közös agrárpolitika (CAP) keretében a termelőknek járó közvetlen támogatásokból. Az osztrák Franz Fischler a Financial Timesnak adott interjújában ezt az elképzelést részletezve elmondta: mivel jelenleg egyre inkább 2004. valószínűsíthető az első új tagok felvételének időpontjaként, így azok 2009-11. után válhatnának a jelenlegi tagokkal egyenjogú haszonélvezőivé a direkt szubvencióknak; addig csak fokozatosan növekvő mértékben jutnának a központi pénzekhez.
Az agrárium a csatlakozási folyamat egyik legérzékenyebb területe, minthogy a CAP jelenlegi nagyvonalú rendszere – a különféle támogatási formák évi több mint 40 milliárd eurót emésztenek föl, a teljes uniós büdzsének csaknem a felét – a bővítés után a megfelelő források hiányában nem látszik alkalmazhatónak. A tárgyalások első körébe bevont hat ország – Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia – egyaránt a CAP azonnali és teljes kiterjesztéséhez ragaszkodik, míg Brüsszelből olyan vélemény is elhangzott, hogy az új tagok egy ideig egyáltalán ne részesüljenek a támogatásokból. Ennyiben Fischler javaslata – amelyet egyébként utóbb a bizottság szóvivője az osztrák tag saját álláspontjának minősített – akár kompromisszumos megoldást is jelenthet. Fischler az interjúban megjegyezte azt is, hogy a CAP pénzalapjaiból a bővítésre szánt összegek többségét 2007-ig inkább szerkezeti reformok finanszírozására kellene költeni, mint a gazdáknak juttatandó közvetlen kifizetésekre. –
