Gazdaság

CIÁNSZENNYEZÉS – Uniós kárfelmérés

Az Európai Bizottság részt vesz a ciánszennyezés okozta károk helyreállításában, s ebben nemcsak szakértői támogatást nyújt, hanem a pénzügyi segítség lehetőségét is megvizsgálja. Ezt Margot Wallström, a bizottság környezetvédelmi főbiztosa jelentette ki múlt csütörtökön, miután a Szolnokon, illetve a katasztrófa kiindulópontján, a romániai Nagybányán tett helyszíni szemléiről visszatért Budapestre. Az uniós támogatások közül azon pályázatokat kell előnyben részesíteni, amelyek az érintett folyók rehabilitációját szolgálják.

Margot Wallström bejelentette, hogy nemzetközi munkabizottságot állítanak fel, amely megállapítja a károk mértékét, s hogy mit kell tenni a helyreállítás érdekében. A költségeket a ciánszennyezőnek kell megfizetnie. A főbiztost Romica Tomescu román és Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszterek is elkísérték helyszíni szemléire. A román szaktárca vezetője közölte, hogy a károkat az ausztrál tulajdonrészű bányavállalatnak, az Aurul Rt.-nek kell megtérítenie.

Várhatóan a ciánszennyeződést kiváltó román cég vagyonának a zárolását kezdeményezi a napokban – a kormány nemzetközi jogi lépéseit segítő jogásztestület tanácsára – a magyar állam. A Sólyom László vezette tanácsadó bizottság tagja Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, Bogdán Tibor és Szász Attila ügyvédek, Höltzl Lipót, az igazságügy-minisztérium helyettes-államtitkára és Bruhács János pécsi jogászprofesszor. Mint Sólyom László elmondta: a nagybányai Aurul cégről rendelkezésükre álló információk szerint a társaságnak adóssága van, így sem a magyar állam, sem a károsultak nem számíthatnak kártérítésként sok pénzre. A bizottság ugyanakkor vizsgálja az ausztrál anyacég, az Esmeralda beperlésének lehetőségét is. Ez utóbbi Romániában hat helyszínen szerzett kutatási koncessziót, ugyanakkor az eddigi információk szerint vagyona meg sem közelíti a kár nagyságrendjét. Érdemes megvizsgálni a román állam felelősségét is, ám, mint Sólyom fogalmazott, Románia beperlésére a kétoldalú vízügyi megállapodások nem szolgálnak alapul. Vannak azonban olyan nemzetközi egyezmények, amelyek szerint esetleg érvényesíteni lehet a magyar igényeket. –

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik