Győr-Moson-Sopron megyén keresztül vezet az út az Európai Unióba (EU) a magyar gazdaság jelentős része számára. A térség robbanásszerű fejlődésének motorjai a külföldi befektetések és a hozzájuk kapcsolódó helyi vállalkozások; ez utóbbiak jó része maga is részben exportra termel. A külföldiek meghatározó szerepét jól mutatja, hogy a megyében eszközölt befektetések több mint fele külföldi forrásból származik.
KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG. Hogy a régió ideális befektetési terepnek bizonyult a multinacionális cégek számára, abban a kedvező földrajzi elhelyezkedésen kívül meghatározó szerepe volt az élénk kezdeményezőkészségnek. A tipikus helyi kisvállalkozók közé tartozik például Boda István, akinek előre gyártott lakóépületekre szakosodott cége Kapuváron működik. Az ügyvezetést ellátó, 38 éves cégtulajdonosnak két németországi társa van, ők azonban gyakorlatilag nem vesznek részt az ügyvezetésben. Az 55 alkalmazottal dolgozó Profix Kft.-nek néhány évvel ezelőtt sikerült betörnie a német piacra. “Természetesen küzdeni kell már azért is, hogy bent maradhasson az ember, de hát senki sem gondolta, hogy gyerekjáték lesz” – meséli a tulajdonos. Cége évente körülbelül 50 házat húz fel, 75 százalékos készültségi fokkal. A német házépítőiparban, az egyik legélesebb piaci versennyel jellemzett gazdasági szektorban 1995 óta állják a sarat. A szigorú német műszaki szabályoknak megfelelő legegyszerűbb terv kivitelezése mintegy 600 német márkába kerül négyzetméterenként, egy 80 négyzetméteres egység esetében. A Profix nem egészen 50 ezer márkáért vállal egy szerkezetkész házat – kevés cicomával, szerelvénnyel vagy bútorzattal -, méghozzá bő három hónap alatt. A magyarországi vásárlókat megcélzó hasonló tervet négyzetméterenként 69 ezer forintért, azaz alapegységenként 6 millió forinttól ajánlják, természetesen építési telek nélkül. A társaság termelésének javarésze tavaly is Németországban talált gazdára, ám a német szabványok és munkaügyi előírások számára kedvezőtlen módosulása miatt jelenleg kiszorulni látszik onnan.
Az északnyugat-magyarországi régió felvirágzásában viszont éppen a német tőke játszik főszerepet. A külföldi befektetőknél nagy súllyal esnek a latba a nyugat-európaiaknál jóval alacsonyabb munkaerő-költségek, illetve a központi és a helyi önkormányzatok által felajánlott pénzügyi kedvezmények. A térségen belül külföldi leányvállalatok bonyolítják le az unióba irányuló export oroszlánrészét. A fejlődés további alapvető összetevői a helyi szolgáltató vállalatok, melyek a nagynevű világcégek számára szükséges sokszínű infrastruktúra elemeit állítják elő. A szigorú minőségi előírások és a szoros gyártási határidők eredményeként nemcsak világszínvonalú üzemek sora alakult itt ki, hanem ezzel lépést tartanak a korszerű építéstechnológiai ismeretek is.
Vápár József, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója szerint szóba sem jöhetne az Audi, a Coca-Cola, a Nokia, a Philips vagy a United Biscuits – és tucatnyi más nehézsúlyú multi – megtelepedése és terjeszkedése a térségben magas szakértelmű helyi alvállalkozók és beszállítók nélkül. Ezek legtöbbje olyan helyi kezdeményezésből nőtt ki, melyek menet közben “találták ki” saját magukat, ahogy vezetőik megérezték a megnyíló lehetőségeket.
GYORS FELFUTÁS. A megye vámszabad területein működő külföldi tulajdonú vállalatok közül a 13 legnagyobb tavaly a térség 1915 milliárd forintos összesített üzleti forgalmának 48 százalékát adta, szemben az egy évvel korábbi 36 százalékkal. E multinacionális cégek exportja – mely túlnyomórészt az uniós anyavállalatok felé irányult – az elmúlt évben elérte a 925 milliárd forintot, a megye teljes exportjának 85 százalékát. A “tizenhármak” még mindig a termelés gyors felfutásának időszakában vannak: tavalyi forgalmuk 1,8-szerese volt az 1998-asnak, s megegyezett a vámszabad területeken kívül működő több mint 7 ezer megyei cég összforgalmával.
Ugyanakkor a gyorsan EU-kompatibilissá vált helyi alapítású vállalatok is aktívan részt vesznek az unió gazdasági vérkeringésében, mint alvállalkozók és beszállítók. “Gyakorlatilag már most is az unióhoz tartozunk” – állítja Imre István, az Integrál-Hexagon Rt. 58 éves elnök-vezérigazgatója. Vállalata 1999-es forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot, miközben 500 embert foglalkoztat és mintegy 2,5 milliárd forintra értékelt tárgyi eszközparkkal rendelkezik.
Egyik legfontosabb riválisa a 2,5 milliárd forintos forgalmú Raab Vill Kft., egy másik konkurens pedig a mintegy 1,5 milliárd forintos bevételű, családi tulajdonú elektromos cég, a VillKorr. Az utóbbi, autópályák és bevásárlóközpontok elektromos bekábelezését végző cég százmillió forintos alaptőkéje dacára máig betéti társaság formában működik, igaz, a tulajdonosok már fontolgatják az átalakítást. “Ezek a társaságok kivétel nélkül rendelkeznek ISO minősítéssel, ami nélkül manapság szinte meg sem hívják az embert egy tenderre” – mondja Pintér Lajos, az Integrál 56 éves résztulajdonosa és főmérnöke.
A jól menő helyi vállalatok magyar körülmények között vonzó béreket és juttatásokat nyújtanak dolgozóiknak. Ennek elengedhetetlen feltétele a folyamatosan emelkedő termelékenység, amit a külföldi tulajdonosok nap mint nap lemérhetnek, ha összehasonlítják itteni beszállítóikat az uniós telephelyű vállalatokkal.
A Horváth Zoltán ügyvezető igazgató a tulajdonában lévő Szigma-Coop Kft.-vel gépészeti fővállalkozóként és rendszer-üzemeltetőként 2,8 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly. A bevásárlóközpontok, raktárépületek és ipari csarnokok légkondicionáló rendszereit, fűtési és elektronikus berendezéseit gyártó és üzemeltető cég 74 alkalmazottat és mintegy 50 további szerződéses munkatársat foglalkoztat. Idei árbevételi terve 3,5 milliárd forint. Tavaly a Nokia komáromi telefonalkatrész-gyárának komplett épületgépészeti kivitelezését egymilliárd, a Bosch hatvani autóvillamossági berendezéseket gyártó üzemének ebbéli munkálatait pedig 800 millió forint értékben végezték el. A Szigma-Coop dolgozott a győri és a székesfehérvári plazák építésénél is, jelenleg pedig a Miskolc és a Szeged plaza van soron.
FORRADALMI KORSZAK. A precíziós szerszámgyártó Roper Robottechnika Kft. 140 alkalmazottal dolgozik. Pék Dezső igazgató szerint a cég “jelene, de még inkább jövője” a gépkocsigyártás új módozataitól függ. Az osztrák-német tulajdonú hegesztőrobot-gyártó vállalat a Messer IGM-csoporthoz tartozik, 1998-as árbevétele 1,7 milliárd forint volt, a tavalyi pedig az előzetes adatok szerint ezt is meghaladta. “Egy technológiai forradalom részesei vagyunk” – állítja a cég vezetője, s szavai nem csupán a Roperre vonatkozhatnak.
A kis- és közepes méretű cégek jelentős része, mint a fenti példák igazolják, a megyében sikerrel alkalmazkodott a multinacionális vállalatok által dominált, megváltozott üzleti környezethez. A gépipari konjunktúrából profitáló, sokszor hazai magántulajdonban lévő vállalkozások néhány tucat alkalmazott segítségével akár több milliárd forintos forgalmat is képesek évente lebonyolítani, stabil növekedés mellett.
esztendőben 2,8 milliárd forintos árbevételt mutatott fel.
