Philipp Holzmann feliratú tábla virít Berliniben, a Reichstag újjávarázsolt kupolája alatt, mintegy emlékeztetve a járókelőt a vállalat dicsőséges korszakára. Németország második legnagyobb építőipari cége újabban alulnézetből szemléli a világot, miután tavaly novemberben 2,4 milliárd német márkát (1,2 milliárd eurót) bukott különböző ingatlanügyleteken.
A Holzmann azt követően volt kénytelen csődöt jelenteni, hogy hitelezői elvetették a cégvezetés szerkezetátalakítási terveit. Gerhard Schröder német kancellár személyes közbenjárására és nagyvonalú pénzügyi támogatásra tett ígéretére a bankok végül mégis meggondolták magukat, így a több ezer alkalmazottat foglalkoztató cég átmenetileg fellélegezhetett. Néhány napja azonban újra idegesek a frankfurti központú társaságnál, miután az Európai Bizottság közölte: komoly kételyei támadtak az ügylet szabályszerűségével kapcsolatban.
Brüsszel a most elindított jóváhagyási eljárás során azt vizsgálja, megfelel-e az előírásoknak az állami tulajdonban lévő Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) által a Holzmann AG-nak 18-30 hónapos futamidőre nyújtandó 150 millió márkás kölcsön, valamint egy 125 millió márka értékű hitel felvételéhez igénybe vett állami kezességvállalás. A német kormány bejelentése szerint a támogatás egy átfogó szerkezetváltási terv része, amelynek teljes költségvonzata meghaladja a 3 milliárd márkát. A talpra állítás költségeinek javát a fő részvényesek (a belga Gevaert-csoport, valamint a Deutsche Bank) és a hitelezők, mindenekelőtt a regionális Landesbankok vállalták magukra. A terv operatív része – mely egyebek mellett a leányvállalatok számának csökkentését, a részvények eladását és a heti munkaidő meghosszabbítását irányozza elő – az Európai Bizottság versenyhivatala szerint még meglehetősen kiforratlan.
KÉTKEDŐK. Ennél is nagyobb probléma, hogy Brüsszel az anyag első, felületes áttanulmányozása után kerek-perec kijelentette: a terv nem felel meg a közösségi irányelveknek. A bizottságot első nekifutásra nem sikerült meggyőzni arról, valóban szükség van-e a segélyre és a javasolt mentőcsomag képes lesz-e kirángatni az építőipari céget a jelenlegi szorult helyzetéből – értelmezik a bürokrácia bonyolult nyelvén megfogalmazott fenntartásokat Brüsszelben. A bizottság arra is kínosan ügyel, hogy a javasolt állami gyógykúra ne okozzon torzulásokat a szabadpiaci versenyben. A “beteg” ugyanis elvileg annyira lábra kaphat a tőkeinjekciótól, hogy az a más tagállamokból származó piaci versenytársak helyzetére is hatással lehet.
A GYANÚ ÁRNYÉKA. A Holzmann-dossziéban azonban más kivetnivalót is találtak a sasszemű szakértők. “Mivel a bejelentésben nem világos a támogatás folyósítására vonatkozó utalás, a bizottság nem zárhatja ki, hogy a segély egy részét, mégpedig a KfW által nyújtandó kölcsönt, már ki is fizették” – fogalmazza meg a gyanút az a Brüsszel által a német kormánynak küldött levél, amelynek szövege lapunk birtokába jutott. “Ha kiderül, hogy a pénzt valóban odaadták, akkor azt a cégnek vissza kell fizetnie” – mondta a Figyelő érdeklődésére a bizottság egyik szóvivője, hozzátéve: Berlinnek a szabályok értelmében egy hónapja van a levél megválaszolására.
Az állami támogatás elbírálása várhatóan néhány hónapot vesz igénybe. Számos szakértő szerint azonban még a boldogító igen sem oldaná meg a mélyre zuhant magasépítő vállalat gondjait. Egyesek azt jósolják: a potenciális ügyfelek a brüsszeli vizsgálat hónapjai alatt óvakodnak majd attól, hogy szerződést kössenek a pénzügyileg megroggyant céggel, amely viszont a minél nagyobb megrendelésekben érdekelt. “A Holzmann olyan, akár egy léket kapott hajó a háborgó tengeren” – szemléltette a helyzetet Achim Henke, a Warburg Dillon Read szakértője.
A jelek szerint nem csak Brüsszel kérdőjelezi meg, hogy az állami mentőöv biztos jövőt garantál majd a vállalatnak. A Holzmannak komolyan meggyűlhet a baja a felhalmozott adósságállománnyal is. Kiszámolták: a csoport konszolidált nettó adóssága 2 milliárd márka körül alakul majd. Ez azt jelenti, hogy a kamatfizetési kötelezettség 90 millió német márkára ugrik, mihelyt lejár a kamatok fizetésére adott 18 hónapos haladék. Ebből a helyzetből megfigyelők szerint lényegében csak egy kiút van: ha a Philipp Holzmann tőkeerős partner után néz. Az erős verseny közepette csupán ez biztosíthatja fennmaradását.
A hírek szerint az első kérők már fel is bukkantak a Holzmann háza táján. Több cég – köztük a svéd Skanska és a szingapúri érdekeltségű SembCorp – is méregeti a menyasszonyt, aki a Brüsszel által szentesített hozománnyal kétségkívül kelendőbb partner lenne.
