Vajúdtak a hegyek, s egy kisegér született – valami hasonló történt az elmúlt évben a pénzügyi tárca szakértői által az adórendszerben javasolt változtatásokkal. Mert tavaly tavasszal még – a kormányprogram verdiktjének megfelelően – adóreformra készültek a József nádor téren. Vaskos előterjesztéseket, többkötetes háttér-anyagokat készítettek, számos adótörvényben reform értékű változtatások bevezetését javasolták, s részletesen ecsetelték azokat az adórendszerben végrehajtandó módosításokat, amelyek nélkülözhetetlenek az uniós csatlakozáshoz. A Pénzügyminisztérium (PM) javaslatainak jó részét azonban – “köszönhetően” az elképzelések mellett csak óvatosan kardoskodó pénzügyminiszternek is -, egy tollvonással lesöpörte tavaly nyáron a kormány, majd az öntudatukra ébredt koalíciós képviselők is erőteljesen megnyirbálták a javaslatot.
ELNAPOLT REFORM. Nem meglepő, hogy ebben az évben hasonló “macerának” nem szeretnék kitenni magukat a pénzügyi tárca szakértői. Akik egyébként most azt készítik elő, hogy 2001. január elsejétől milyen változások lépjenek hatályba az adótörvényekben. Egy biztos: adóreform ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz, tehát igen kicsi a valószínűsége, hogy az adózók körében népszerűtlen – bár szakmailag indokolt – intézkedéseket vezessenek be. Ugyanakkor az is világos, hogy a legnagyobb kormánypárt választási programjában ígért egyszeri, nagyarányú adócsökkentés jövőre sem szerepel a pénzügyi tárca szakértőinek terveiben. Ami persze nem akadályozza meg a kormányt, hogy ezt 2001-től mégis megvalósítsa. Erre már csak azért is van némi esély, mert jelenleg az a Matolcsy Gyögy tölti be a gazdasági miniszteri posztot, aki fontos szerepet játszott a legnagyobb kormánypárt választási programjának kidolgozásában. Ugyan az is igaz, hogy a Gazdasági Minisztériumnak, illetve elődintézményeinek a korábbi években az adótörvények módosításához készített ötletei sohasem arattak nagy sikert kormánykörökben. Nem kizárt, hogy most megtörik a jég.
A pénzügyi tárca szakértői egyébként felmelegítenék a tavaly elvetett javaslataik jó részét. Ezek között van a nullakulcsos áfa megszüntetése, a normál és a kedvezményes áfakulcs közelítése, valamilyen új adók – ökoadó, földadó, reklámadó, biztosítási adó, kötelező iparűzési adó – bevezetése, vagy a tőkejövedelmek erőteljesebb megadóztatása is. Pedig az eléggé egyértelműnek látszik, hogy az idén sincs több esély mindezen javaslatok elfogadtatására, mint tavaly volt; elég arra gondolni, hogy közben egy évvel közeledtünk a parlamenti választások időpontjához.
Pedig lényeges, s nem egyszer fájdalmas intézkedéseket követelne az Európai Unióhoz (EU) történő jogharmonizáció. Ezek különösen az áfa- és a jövedékiadó-törvényben járnának jelentős adóteher-növekedéssel, így aztán nem csoda, ha egyelőre ezekkel sem siet a kormány. Már csak azért sem, mert a kabinet által megjelölt 2002. évi csatlakozásból semmi sem lesz. Így szinte bizonyos, hogy a nullakulcsos áfát – amely főleg gyógyszerár-növekedést okozna – mostanában már nem emelik az unióban előírt minimum 5 százalékra. Bár ebben az évben újra el lehet egy ideig csemegézni rajta, hogy a fokozatos, vagy az egyszeri, illetve az azonnali, vagy esetleg a későbbi adóemelés jár-e kedvezőtlenebb hatásokkal.
Az áfatörvény – amely az EU-tagállamokban a leginkább harmonizált – más szempontból sem teljesen unió-konform Magyarországon: nálunk közel ötvennel több termék és szolgáltatás tartozik a kedvezményes kulcsba, mint amit az ottani alapelvek rögzítenek. Ezért szükség lenne arra is, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások – mint például ásványi termékek, mezőgazdasági, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás, vegytisztítás – jövőre átkerüljenek a normál kulcsba. Ezt a munkát egyébként már tavaly megkezdte a kormány, ám – részben a kisebbik koalíciós partner ellenállása miatt – a javasolt termékeknek és szolgáltatásoknak csak kisebbik része került át a normál kulcsú körbe. Érzékeny terület a háztartási energia, amely az unióban ugyancsak normál kulcsú, míg nálunk ez is a kedvezményezett körbe tartozik. A közeljövőben történő átsorolása szinte kizárt, hiszen az azonnal érvénytelenné tenné a kormány jövőre tervezett 4,5 százalékos inflációs prognózisát. Különben is, magyar részről e tekintetben derogációs igényt jelentettek be az EU felé, tehát a kabinetnek “esze ágában” sincs, hogy középtávon megemelje a háztartási energia adóját.
A kedvezményes áfakulcs 12 százalékról 14 százalékra történő emelése tavaly is szóba került, mint ahogyan a normál kulcs 23 százalékra mérséklése is, a megvalósítás azonban elmaradt. Nagy valószínűséggel ezúttal sem történik ez másképp, tehát e kulcsok jövőre sem fognak változni.
A jövedéki termékek esetében a cigaretta, a gyümölcspálinka, valamint a borpárlat esetében lesz szükség – az uniós előíráshoz történő közelítés miatt – az inflációt jóval meghaladó adóemelésre.
A stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében a társasági adótörvény ez év elején nem változott. A számviteli törvény módosítása, s néhány uniós előírás miatt jövőre azonban ez a jogszabály is módosításra szorul. A jogharmonizáció miatt van szükség a vállalati átalakulás, a részvénycsere, a vagyonátruházás adózási szabályainak módosítására. A kapcsolt vállalkozások – nemcsak nálunk, hanem a jóval fejlettebb országokban is – sok borsot törnek az adóigazgatási apparátus orra alá. Ezért a rájuk vonatkozó szabályokat úgy szeretnék átalakítani a pénzügyi tárca szakértői, hogy csökkenjen az adókikerülés lehetősége, nagyobb legyen az adóalap.
Az ugyancsak idén módosítani kívánt számviteli törvény lehetővé teszi majd, hogy az adózó a naptári évtől eltérő üzleti évet válasszon, vagyis a mérleg fordulónapja ne feltétlenül december 31-e legyen. Emiatt szükség lesz az adóelőlegre vonatkozó szabályok módosítására, a feltöltési kötelezettség szűkítésére.
ÚJRA KAMATADÓ? Tavaly az év első nyolc hónapja a kamatadó melletti és elleni érvek jegyében telt el, míg végül a kormány kimondta a határozatot: addig nem lesz 0 százalékot meghaladó kamatadó, amíg az infláció 5 százalék fölött van. Jövőre a kormányzati prognózis 4,5 százalék fogyasztói árindexszel számol… Rövidesen kiderül: mennyire következetes a kormány, mennyire tartja magát korábbi határozatához. Ennek szellemében ugyanis 2001 január elsejétől be kellene vezetni a kamatadót. Annak mértéke a PM szakértői szerint – megtakarítási formáktól függetlenül – 10 százalék lehetne a nominálkamatra vetítve.
A személyi jövedelemadó törvényben jövőre még nem terveznek érezhető adócsökkentést, ugyanakkor azzal a József nádor téren tisztában vannak, hogy ez 2002 januárjától elkerülhetetlen. Eléképzeléseik szerint a jövő év elejétől nem változna az adókulcsok száma és mértéke, ehelyett a sávhatárokat valorizálnák úgy, hogy az átlagos adóterhelés az idén várható 20,8 százalékkal egyezzen meg. A tőkejövedelmek adóterhelésének a munkajövedelmekéhez való igazítása mellett még most is kitartanak a PM-ben, ám kérdéses, hogy a tavalyi sikertelen kísérlet után ebben az évben lesz-e e téren előrelépés. –
