Karácsony és újév között elárasztották Budapestet a külföldi turisták. Az időiszakra hagyományosan jellemző olaszok mellett szép számmal érkeztek angol és tengerentúli vendégek is. Bár egyesek szerint főképp ez utóbbiak várakozásaikhoz képest némiképp csalódottan sétálgattak szilveszter éjszaka a pesti utcákon, a turistaforgalom év végi megugrása hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év idegenforgalmi devizabevétele az előzetes becslések szerint elérheti az 1998-as 2,5 milliárd dollárt. (A jegybank adatai szerint az első 11 hónap idegenforgalmi devizabevétele 2,3 milliárd dollár volt.)
Tóbiás János, a Danubius Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese sem titkolja, hogy a turista és üzleti idegenforgalom szeptembertől tartó váratlan növekedése kedvezően érintette a legnagyobb magyar szállodavállalatot. Idegenforgalmi szakemberek szerint a negyedik negyedévi növekmény akár kompenzálhatja is az első kilenc hónapban az előző év hasonló időszakához képest – döntően a koszovói konfliktus miatt – elszenvedett visszaesést.
A fenti kedvező hír egyelőre azonban csak mérsékelten tükröződik a Danubius árfolyamában, a szállodapapírnak az utóbbi 2-3 hét során végbement, 10 százalékot valamivel meghaladó drágulása jócskán elmarad más középkategóriájú tőzsdei cégek részvényeinek áremelkedésétől.
Pedig az elemzők egy része már régóta vételre ajánlja a Danubius részvényét, néhányan abból a megfontolásból, hogy a jelenlegi tőzsdei árban nem fejeződik ki a jelentős értéket képviselő ingatlanok valós piaci értéke sem. Ennek az érvelésnek ellentmondva Szilágyi György, a Takarékbróker elemzője szerint a szállodák értékét az általuk termelt cash flow határozza meg, így a Danubius Rt. értékelésekor is elsősorban a jövőbeli pénzáramokat kell figyelembe venni. A társaság középtávon kedvező növekedési kilátásokkal rendelkezik. A 3, 4, és 5 csillagos hotelszobák 110 és 260 német márka közötti ára nemcsak a nyugat-európai, de például a prágai tarifáktól is elmarad.
Ezen árkülönbség csökkenése nemcsak a színvonaljavító felújítási munkáktól függ, hanem Magyarország uniós csatlakozásától, illetve a külföldi megítéléstől, az országimázstól is, mely utóbbinak néhány elemére igen, de egészére nem tud hatást gyakorolni egy turisztikai cég.
A szállodai csoport legfőbb üzleti előnye a gyógyturizmusra szakosodott egységekben rejlik. A külföldi gyakorlattól eltérően ezekben “házon belül” található a szállodai, a fürdői és az orvosi szolgáltatás, így csomagban tudják értékesíteni a szolgáltatásokat. A gyógyturizmus előnye, hogy nem szezonhoz kötött, ezért ezeknek a szállodáknak a foglaltsága az átlagot jelentősen meghaladja, eléri a 84 százalékot is. Az idelátogató vendégkör nagyrészt a német nyelvterületről érkezik, hiszen a gyógyvízre épülő fürdőkultúrának a közép-európai országokban és a délnémet területeken van igazán hagyománya.
ÁTSZERVEZÉS. A Danubius Rt. további terjeszkedését is hivatott szolgálni a cégcsoport leányvállalatai között az eddigi akvizíciók miatt kialakult párhuzamosságokat megszüntető átszervezés. Ennek során az ingatlankezelés és a szállodaüzemeltetés külön cégekbe került (Figyelő, 1999/14. szám). A kialakult új szervezeti rend megkönnyíti újabb szállodák vagy cégek integrációját, így például a nemrégiben a híres csehországi fürdőhelyen, Marienske Laznéban (Marienbadban) vásárolt 94 szobás, néhány éve épült 4 csillagos hotelét. Az első külföldi gyógyszálló üzemeltetése a Danubius Szállodaüzemeltető és Szolgáltató Rt. feladata lesz, a megvásárolt cseh cég pedig az ingatlankezelői feladatokat végzi majd. Ez utóbbi esetleg a további terjeszkedés bázisa is lehet a monarchia időszakából örökölt gyógyfürdőhagyományokkal büszkélkedő, s a szolgáltatást legnagyobb mértékben igénybe vevő német vendégek közelsége miatt kiemelt szerepű Csehországban. Az sem mellékes szempont, hogy a Danubius üzletágai (gyógy-, üdülési és üzleti turizmus) közül – 80 százalék fölötti foglaltsági mutatói és a hosszú, legalább 10 napos átlagos tartózkodási idő okán – egyértelműen a gyógyturizmus kecsegtet a legjobb megtérüléssel. A társaság igyekszik élni a kedvező vásárlási lehetőséggel, egyes pletykák szerint további ígéretes tárgyalásokat folytat Csehországban. A közép-európai terjeszkedési tervekkel már régóta kacérkodó Danubius számára Csehország azért is tűnik jó választásnak, mert annak külföldi megítélése kedvezőbb, mint a térség legtöbb államáé, így az akvizíció nem növeli a társaság kockázatát. A cég vezetése foglalkozott horvátországi szálloda vagy szállodák vásárlásának gondolatával is, ezt azonban az ingatlanok relatív túlértékeltségére, továbbá más magyar cégek kedvezőtlen horvátországi tapasztalataira tekintettel egyelőre elvetették. Természetesen az új horvát kormány hivatalba lépésével változhatnak az ottani akvizíciók feltételei is.
FELÚJÍTÁSI FORRÁS. A terjeszkedéshez megfelelő forrást biztosít a társaság 5 milliárd forintot meghaladó értékpapír-állománya, igaz ebből 1,25 milliárdot tesznek ki az immár jelentős tartalékot (mintegy 400 millió forintot) tartalmazó saját részvények, amelyeket ma is alulértékeltnek tart a társaság menedzsmentje. A HungarHotels megvásárlásakor felvett 40 millió márkás hitel törlesztése a cash flow-ból történik. A tavaly az átszervezés nyomán 6 százalékosra emelt amortizációs kulcs miatt ebben az évben képződő 1,2 milliárdos többletet felújításokra kívánják fordítani.
Elemzők szerint a Danubius-csoport 1999. évi adózott profitja – a koszovói háború hatása miatti gyengébb első háromnegyed év és a megnövelt amortizációs kulcs nettó eredményt csökkentő hatása ellenére – várhatóan eléri az 1998-as 3,4 milliárdos szintet. Ekkora tavalyi eredménnyel és 5300 forintos árszinttel a részvény 12 körüli P/E-értéke (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) a magyar piachoz képest nem számít alulértékeltnek. Nemzetközi szállodaipari összehasonlításban, vagy például a lengyel tőzsdén forgó szállodacég részvényeinek P/E-mutatójával összevetve azonban túlértékeltnek sem mondható a papír. –
