Ivan Kosztov kormányfő a 2001-ben esedéikes parlamenti választásokra való felkészülés jegyében a múlt év végén átalakította 1997-ben hatalomra került jobboldali kormányát. A változtatás egyik célja a kormányzati struktúra EU-konformitásának növelése volt, az unió decemberi helsinki csúcsértekezletén ugyanis Bulgária is meghívót kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ebben annak is fontos szerepe volt, hogy sikerült megegyezni a korszerűtlen kozloduji atomerőmű bezárásáról.
A kilencvenes évek közepéig Bulgária a Balkán politikailag leginstabilabb, gazdaságilag pedig leggyengébben teljesítő országai közé tartozott. Az 1997-es hiperinfláció letöréséhez elengedhetetlen volt a jövedelemkiáramlás korlátozása és a pénzügyi restrikció, amelynek során a forgalomban lévő pénz mennyiségét a valutatartalékok mindenkori szintjéhez kötötték. A mára rendkívül sikeresnek tartott bolgár monetáris politika a leva árfolyamát a valutatanácsi rendszer keretében a német márkához – újabban pedig az euróhoz – rögzítette.
Probléma azért így is akad a tavaly óta CEFTA-tag országban. A koszovói konfliktus következtében a gazdaság az 1998-as 3,5 százalékos növekedés után 1999-ben nem végleges adatok szerint csupán 1 százalékkal bővült. Ennél is nagyobb gondot jelent azonban, hogy az év első felének németországi dekonjuktúrája miatt amúgy is gyenge lábakon álló, a török és az orosz piac beszűkülésétől sújtott bolgár kivitel jó részét teljesen ellehetetlenítette a jugoszláviai tranzitutak megszűnése. Az éves szinten 4 milliárd dollár körüli exportbevétellel rendelkező Bulgária kereskedelmi mérlegében így az első félév végére több mint félmilliárd dolláros deficit keletkezett, ami a becslések szerint az év végére csaknem a duplájára nőtt. Csökkent az ipari termelés értéke is, igaz, az 1998-as 13 százalék után tavaly “csupán” 5 százalékkal.
Ugyanakkor dinamikusan haladt a privatizáció és a külföldi tőke beáramlása. A bolgár telefonvállalat júliusi értékesítésekor a görög OTE és a holland KPN alkotta konzorcium a hírek szerint 510 millió dollárt fizetett a cég többségi részesedéséért. A Balkan Airlines új tulajdonosa egy izraeli konzorcium lett, a Petrol nevű benzinkúthálózaté pedig az orosz Jukosz. A teljesen eladósodott – s a kilencvenes évek elején a világ egyik vezető kalózlemez-gyártójaként elhíresült – Stara Zagora-i DZU CD-lemezgyár 48 százalékát a magyar Videoton vásárolta meg, jelképes, 54 ezer dolláros vételáron.
Az előrejelzések szerint az idén ismét dinamikusabban bővülhet a gazdaság, és hosszú évek után először növekedhet az ipari termelés értéke is. A fizetési mérleg tavalyi 8,5 százalékos hiánya után ebben az évben 7,1 százalékos deficit várható. –
