Gazdaság

TŐZSDEI JELENLÉT – Botladozó trojka

Ellentétben a fejlett tőkepiacokkal, nálunk csak a gépipari társaságok szűk körét jegyzik a tőzsdén.

Mezőgép, NABI, Rába – csupán e három gépipari vállalkozás papírjai forognak jelenleg a pesti börzén. A korábbi érdektelenség ellenére 1997-ben megtört a jég: az első fecske 1997 márciusában az orosházi Mezőgép Rt. volt. A cég idei három negyedéve rendkívül gyengére sikeredett. Az árbevétel közel 21 százalékkal, az üzemi és az adózott eredmény pedig 72-72 százalékkal (417 és 455 millió forintra) esett vissza. Az ok a mezőgazdasági megrendelések csökkenésében, valamint a 2001-től beinduló, General Motors részére történő sebességváló-alkatrész gyártás, és más megrendelések beruházási költségeiben keresendő. Ez azonban nem vigasztalja a befektetőket, akik közül az utóbbi fél évben nagyon sokan túladtak a papírokon.

Amíg a Mezőgépnél széles az alkatrésztermék-skála, és a legkülönbözőbb gyártóknak szállít, addig a NABI piaca jóval koncentráltabb. A kockázati tőke segítségével, 1992-ben az Első Magyar Alap (EMA) által alapított cég kizárólag Amerikába, az ottani városi közlekedési piacra szállít buszokat, amelyeket véglegesen a tengerentúlon szerelnek össze, főként az ottani szigorú előírások miatt.

Az igen dinamikusan fejlődő, hatalmas rendelésállománnyal működő cég jövője most az általuk kifejlesztett műanyag karosszériás busz sikerén áll vagy bukik. Ha az úgynevezett Compobus átmegy a 2000 tavaszára befejeződő teszteken, akkor paraméterei lévén óriási eséllyel indulhat az európai városi buszpiacon is, s ami a befektetők szempontjából még fontosabb, egy nagy nyugati járműgyár érdeklődésére is számot tarthat. Annál is inkább, mivel ez a cég sem nyújtott kiváló teljesítményt legutóbb, mégpedig ismét szállítási csúszás követelményeként. Az árbevétele 98 millió dollár alatt maradt, a Compobus-beruházások és a csúszás nyomán pedig üzemi eredménye 33 százalékkal, 3,1 millió dollárra, az adózott eredménye pedig 45 százalékkal, 2,0 millió dollárra csökkent.

A magyar gépgyártás nagyságrendjét tekintve is nagyon komoly szereplőjének, a 14,9 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Rábának a tőzsdei bevezetése az állami részvényeladáshoz köthető. Az évszázados múltú, futómű-, jármű- és motorgyártással foglalkozó győri cég papírjait 1997 novemberében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1475 forintos áron ajánlotta fel – gyakorlatilag a felén a kibocsátás után kialakult kurzusnak. A tavalyi orosz válság a részvény árfolyamára, a mezőgazdasági gépek külföldi értékesítésének visszaesése pedig a cég árbevételére volt negatív hatással.

A három cég, a részvények mai árfolyamát alapul véve, nem futott be fényes karriert, ami gyenge gazdasági teljesítményüknek is szól. A dollárban számított kibocsátási árat a túl olcsón piacra dobott Rába, illetve a Compobus miatt most meglehetősen magasra értékelt NABI árfolyama jelenleg 20-30 százalékkal haladja meg, a Mezőgép a két és fél évvel ezelőtti szinthez képest 35 százalékkal értékelődött le. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik