Izrael piacaira csak kóser módon elkészített élelmiszert lehet bevinni. “A magyar exportőrök jól alkalmazkodtak ehhez a követelményhez, tavaly tehát nem emiatt csökkent az oda irányuló export” – állítja Liora Hadar, a budapesti izraeli nagykövetség gazdasági ügyekért felelős vezetője. Szakértők a visszaesés egyik okát – a vállalatok passzivitásán kívül – az izraeli gazdaság teljesítményében látják. A növekedés az utóbbi időben lelassult (lásd a grafikont), sőt – a bevándorlók számának növekedése miatt – az egy főre jutó GDP 1998-ban nominálisan is csökkent. A gazdasági megtorpanás egybeesett a békefolyamat lassulásával, de szerepe lehetett ebben a nem túl rózsás világgazdasági helyzetnek is. A statisztikák szerint idén új erőre kapott az izraeli gazdaság; a belső kereslet a második negyedévben emelkedett. Ennek alapját a Netanjahu-kabinet alatti szigorú, inflációellenes költségvetési és monetáris politika teremtette meg.
A külkereskedelmi forgalom – minden bizonnyal csak átmeneti – megtorpanása ellenére a Magyarország és Izrael közötti kapcsolatok a kilencvenes években látványosan fejlődtek. Az izraeli beruházások összértéke csaknem eléri az egymilliárd dollárt, ami az ország méretéhez képest komoly eredménynek számít. Az összeg tovább nőhet – reménykednek a héten első ízben megrendezett “Izrael Magyarországon” elnevezésű üzleti találkozó szervezői.
Az eddigi beruházások közül kiemelkedik a TEVA Pharmaceuticals által megvett Biogal közel 100 millió dollárt hozó privatizációja, ám a legnagyobb összegű tőkebefektetések – összesen mintegy 400 millió dollár értékben – mindemellett az ingatlanfejlesztés területén történtek, többek között olyan kereskedelmi és szolgáltató létesítmények építésével mint a Duna Plaza, a Csepel Plaza, a győri, soproni és fehérvári Plaza áruházak, valamint az óbudai Új Udvar.
Az izraeli befektetői aktivitás magyarázata szakemberek szerint az, hogy egyfelől a közel-keletiek felismerték hazánk regionális központi adottságait, másrészt az eddigi invesztícióik igen sikeresek voltak, s az izraeli médiában is feltűnően pozitív publicitást kaptak.
A két ország közötti, 90-100 millió dolláros kereskedelmi forgalom növelését kívánja elérni az 1998 februárja óta érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodás, amely az ipari termékek többségét azonnal vámmentessé tette. Ez egyesek szerint “túl jól” sikerült; legalábbis az Európai Unió – legutóbbi országjelentésében – nehezményezte, hogy Magyarország jobb feltételeket kínált Izraelnek, mint az uniónak a mezőgazdasági kvóták terén. Brüsszel csak akkor huny szemet a megállapodás felett, ha az a csatlakozás időpontjában megszűnik.
