Öt hónapos hivatali idő után lemondott Rolandas Paskas litván miniszterelnök. Egy kormányfő idő előtti távozása nem meglepő a balti államban, ám az okok, amelyek ehhez a lépéshez vezettek, komoly következményekkel járhatnak Litvánia gazdasági jövőjére. Paskas ugyanis azért mondott le, mert a gazdasági és a pénzügyminiszterével egyetemben nem fogadta el az ország legfontosabb vállalkozása, a Mazeikiu Nafta részprivatizációs tervét, amelyet Valdas Adamkus államfő szorgalmazott.
Eszerint az amerikai Williams International cég 150 millió dollárért megvásárolja a Mazeikiu Nafta 33 százalékát, majd alaptőke-emeléssel részesedését 51 százalékra növeli. Az olajipari konszern, a litván GDP 10 százalékát termeli és az ország adóbevételeinek közel negyedét adja. Az első negyedéves 252 millió dolláros forgalmat azonban csak 40 millió dollár veszteség mellett tudta realizálni a cég. A privatizációt nem csak ez sürgeti, hanem az is, hogy a cég iránt az amerikaiak mellett még az orosz Lukoil is érdeklődést mutat, ám az energetikai függetlenséget szem előtt tartó konzervatív államelnök ennek kevéssé örül. A távozó kormányfő is tisztában van ezekkel a szempontokkal, csakhogy Paskas szerint az amerikaiak által kialkudott 350 millió dollárnyi állami hitelek az államháztartási hiányt elviselhetetlen mértékűvé dagasztanák. Ráadásul ez a deficit veszélyeztetné a Nemzetközi Valutaalappal folytatott készenléti hiteltárgyalások pozitív kimenetelét. A multilaterális pénzügyi intézmény vilniusi képviselője is a privatizációs szerződés ellen foglalt állást. –
