Elemzők tucatjai érezhettek okot a pirulásra azt követően, hogy a lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) 13-ról 14 százalékra emelte az irányadó – a 28 napos repohitelekre érvényes – kamatlábat. A váratlan lépést Hanna Gronkiewicz-Waltz jegybankelnök az inflációs adatokkal, a fogyasztási hitelek volumenének növekedésével és a folyó fizetési mérleg hiányának romlásával indokolta. Rámutatott arra is, hogy az árdrágulás az inflációs várakozásokat is gerjeszti, s ezzel megnehezítheti a jövő évi célok teljesítését.
Augusztusban a 12 havi inflációs ráta 7,2 százalékra ugrott a júliusi 6,3 százalékról, és bár Gronkiewicz-Waltz szerint az idei mutató nem fog kicsúszni a 6,6-7,8 százalékos előirányzatból, más RPP-tagok szerint igencsak nehéznek ígérkezik a sávon belül maradni. A 2000-re szóló cél 5,4-6,8 százalék.
Lengyelországban utoljára több mint két éve volt kamatemelés, s az RPP ülése előtt elemzők többsége most sem számított ilyen lépésre. A magyarázatot utólag leginkább abban találják meg, hogy a jegybank a kormányt is figyelmeztetni akarta: nem tartja elég szigorúnak a fiskális politikát. Noha a Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter nevével fémjelzett idei büdzsé 2,15 százalékos GDP-arányos hiányt irányoz elő, a kormány – a jegybank véleménye szerint – nem tudja kellően ellenőrizni az állami szervezetek és a helyi önkormányzatok kiadásait, s ezért a teljes államháztartási hiány várhatóan 3 százalék fölé kúszik. Hasonló okokból kérdéses, hogy a jövő évi 1,87 százalékos központi deficit-előirányzat mennyiben lesz hiteles.
Az elemzőknek ugyanakkor kételyeik vannak a tekintetben, hogy az 1 százalékos kamatemelés képes-e eléggé visszafogni az inflációt és érezhetően lassítani a többi kedvezőtlen folyamatot. A belső fogyasztás bővülése és az export lassulása miatt a folyó fizetési mérleg hiánya az idén az aggasztóan magas 6,5 százalékot is elérheti (az első hét hónapban már 6,0 milliárd dolláros kumulált deficit keletkezett, míg tavaly az egész éves hiány 6,8 milliárd volt).
A varsói statisztikai hivatal még az RPP-döntést megelőzően jelentette be, hogy a GDP a második negyedévben 3 százalékkal gyarapodott a múlt év azonos időszakához képest. A jegybankot alighanem befolyásolta, hogy a kimutatás szerint a GDP-n leginkább a lakossági fogyasztás lendített –
