Lassabban nőtt a lakosság nettó pénzügyi vaigyona az idei első félévében, mint a megelőző esztendőben. Átrendeződőben van mind a megtakarítások, mind a lakossági hiteltartozások szerkezete. Az előbbieken belül a részvények súlya egyre csökken, a hiteltartozásokon belül pedig nő a fogyasztási hitelek szerepe.
A háztartások nettó – vagyis a befektetések és a hiteltartozások különbségéből számított – pénzügyi vagyona az első félév végén megközelítette a 4660 milliárd forintot. Ez 7,2 százalékos növekedésnek felel meg az előző év végéhez képest. A lakossági befektetéseken belül a banki megtakarítási formák szerepe az első fél évben erősödött, a részvényeké pedig csökkent.
A lakosság a múlt év második felétől kezdett érdemben növekvő mértékben kölcsönökért folyamodni, és május-júniusban már megelőzte a vállalati szektort az adósságállomány bővülése tekintetében, bár nagyságrendjében nyilván jóval elmarad attól.
Júliusban a háztartások hitelfelvétele 9,8 milliárd forint volt; a legnagyobb mértékben a fogyasztási célú hitelek állománya gyarapodott, 5,9 milliárd forinttal. A Magyar Nemzeti Bank által számított, a háztartások megtakarításával kapcsolatos úgynevezett operacionális nettó finanszírozási képesség a nettó pénzügyi vagyonnak a tranzakciókból eredő változását mutatja, az inflációs hatástól megtisztítva. E szerint júliusban 17,2 milliárd forint volt a pénzügyi megtakarítás összege, az egy évvel ezelőtti 84,2 milliárd forinthoz képest tehát ez a mutató is a megtakarítások visszaeséséről tanúskodik.
A nettó pénzügyi vagyon inflációszűrt változását mérő új mutatószám szerint – amely a tranzakciókon kívül tartalmazza a tényleges átértékelődést, azaz jövedelemként értékeli a reálárfolyam nyereséget is – júliusban 48,2 milliárd forinttal gyarapodott a háztartások nettó pénzügyi vagyona, ami csak mintegy fele az egy évvel korábbi értéknek. –
