Júniusra a 12 havi fogyasztói árindex 9,1 százalékra csökkent. A javulást főként az élelmiszerek és a háztartási energia jóval átlag alatti áremelkedése határozta meg, de szerepe volt a leértékelési ütem fokozatos csökkentésének is. Költségoldalról az árak növekedésében a bérek játszanak meghatározó szerepet. Lényeges ugyanakkor a költségvetési deficit alakulása, illetve annak finanszírozása is, mivel az állampapírok kamatnövelő hatása nem elhanyagolható tényezője az inflációnak. Az ipar termelői árindexe az elmúlt év elejét követően a fogyasztói árindex alá süllyedt, és azóta is együtt mozog vele.
Az inflációmérséklődési tendencia az idén is folytatódik, de a tempó az év második felében lassulhat. A nemzetközi energiaárak határozottan emelkednek, amit a hazai árak is követni fognak. Az élelmiszereknél a jelenlegi nyomott árszint az agrárgazdaság ellehetetlenülését idézheti elő. Inflációs nyomást okozhat a költségvetési hiány emelkedése, s az is, hogy a béralkuk lezártával a jövedelem-kiáramlás növekedhet, és ezzel párhuzamosan fokozódhat a fogyasztói kereslet. Mindent egybevetve az 1999. évi 12 havi fogyasztói árindex 9,5 és 10,0 százalék között várható, míg a december/decemberi ráta valamivel 10 százalék felett lesz.
A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt 2 évben – leszámítva 1999. év eleji forgalomesést, ami a nettó átlagkeresetek alacsony szintje miatt alakulhatott ki – lassú növekedést mutatott; az idei év egészére mintegy 4 százalékos bővülés várható. E kedvező folyamat a bérek és jövedelmek emelkedésének és a fogyasztói árak korábbinál mérsékeltebb növekedésének eredménye, de közrejátszanak benne a mélyreható szervezeti változások is: a vásárlások a kisebb üzletekből folyamatosan a nagyobb bevásárlóközpontokba terelődnek át, ahol egyértelműen kedvezőbbek a vásárlás feltételei, a kínálati és árviszonyok is. –
