Gazdaság

AZ ECOSTAT A GDP ÉS A TŐZSDEINDEXEK ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL – Mozgáselemzés

Míg Amerikára igaznak bizonyult az a feltételezés, hogy a GDP nominális alakulásának és a tőzsdeindexnek hosszú távon nagyjából együtt kell mozognia, a hektikusabb magyar börze nem veti alá magát a "szabálynak".

Július elejére az előző havi stagnálást köveitően a BUX index meghaladta a 7200 pontot. Hihetetlen gyorsasággal több, mint 1000 pontot emelkedett kilenc nap alatt. Igaz ugyan, hogy a növekmény felét egy részvény (Richter) árfolyam-erősödése adta. A külföldi befektetők a gazdasági folyamatok pozitív híreire reagálva ismét növelték portfóliójukban a magyar papírok arányát. Ebben szerepe volt a nemzetközi pénzügyi folyamatokat jelentősen befolyásoló amerikai jegybanki (Fed) bejelentésnek, miszerint a 25 bázispontos kamatemelés után nem várható újabb szigorítás, és nyilván szerepe volt a magyar gazdaság egyre pozitívabb megítélésének, a Moody’s jobb besorolási minősítésének. A magyar makromutatók vártnál kedvezőbb alakulása, így például a fizetési mérleg hiányának egyre kisebb növekedése, a térségben még mindig a legjobbnak számító első negyedévi GDP-növekedési ütem (3,3 százalék) meggyőzte a befektetőket, hogy nincs semmilyen indoka a magyar részvénybefektetések halasztásának. A térségbeli országok tőzsdéi ugyanis az első félévben igen jó eredményeket hoztak: a cseh és lengyel részvényindexek 20 százalék körüli, az orosz RTS index pedig dollárban mérve 120 százalékos hozamot produkált.

A részvényindexek értékének alakulására érzékenyen reagálnak a befektetők. Többféle közelítés létezik a rövid, illetve hosszú távú becslésekre. A fundamentális elemzések célja, hogy kiderítsék a cégek részvényeinek alul-, illetve felülértékeltségét. Az elemzés figyelembe veszi a makrogazdasági paramétereket, a világgazdasági tendenciákat, a politikai helyzetet és ezek függvényében vizsgálja a cégek fejlődési lehetőségeit. Az index kosarában szereplő cégek növekedési lehetőségeinek meghatározása után az index prognosztizálása már egyszerű feladat.

A grafikonelemzők abból indulnak ki, hogy az index grafikonjának (azaz az áraknak) tanulmányozása minden információt megad a jövőbeli érték meghatározásához. Szerintük a piac viselkedése – lélektani okokból – szabályszerű ismétlődéseket takar, tehát a múltbeli értékekből a jövő is megbecsülhető.

A részvényárfolyamok jövőbeli alakulásának becslésére modelleket is alkalmaznak. A kötvényalapú értékelési modell lényege, hogy – országonként – a cégek papírjainak “reális” árfolyam/egy részvényre jutó eredmény (P/E) mutatója a kötvényhozam reciprokával egyenlő (5 százalékos kötvényhozam esetén 20, 10 százalékos hozam esetén 10 a “reális” P/E). Szemléletesen: a kötvényhozam reciprokának és a részvényindex grafikonjának együtt kell mozognia, eltérés esetén a jövőben az egymás felé közeledés valószínűsíthető.

A részvényindexek mozgásának prognosztizálásával kapcsolatos Ecostat-vizsgálatok során abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az indexek hosszú távon az ország gazdasági növekedésének (a nominális GDP-nek) megfelelően változnak. Ez a Dow Jones Industrial Average (DJIA) esetén beigazolódott, az 1959 és 1999 közötti időszakot vizsgálva a növekedési ütem azonos volt. Úgy tűnik azonban, hogy a hektikus magyar részvénypiacon nem tapasztalható karakterisztikus összefüggés a GDP növekedése és a BUX részvényindex között.

A részvényindexek vizsgálatának sokfélesége ellenére meg kell jegyeznünk, hogy a részvényindexek jövőbeli értékének pontos meghatározására egzakt módszert még nem találtak (talán nem is lehet ilyenre rábukkanni), viszont a kifejlesztett módszerek lehetőséget adnak a befektetők számára a sokoldalú mérlegelésre. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik