Szinte biztosra veszik a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) brókerei, hogy a két pesti börze előbb-utóbb összeolvad. A szervezetek vezetői több mint két éve tárgyalnak a szorosabb együttműködésről, ám mind ez idáig nem történt semmi. A forgalmak megcsappanása ismét növelte a fúzió esélyét, amely hatékonyabb működést eredményezhetne mindkét szervezet számára. Kérdés, az összeolvadással ki mit veszít, illetve nyer. A szervezetek szeretnének részvénytársasággá alakulni, és egy egyesülés során nem mindegy, hogy az érdekelt cégek milyen arányban részesülnének a forgalmi jutalékokból, s milyen pozíciókhoz jutnak a vezetésben. (Az értéktőzsde nagyobb szervezet, az árubörzének viszont vonzó határidős devizapiaca van, amely több ezermilliárd forint éves forgalmat jelenthet.)
A BÉT parkettjén az utóbbi időben mind több szóbeszéd kap lábra a mielőbbi fúzióról. A hírek szerint a vezetés elkötelezte magát az ügyben, ám a másik érdekelt fél álláspontja egyelőre ismeretlen. A Budapesti Árutőzsdén (BÁT) szeptemberben rendkívüli közgyűlést tartanak, ahol a tagok feltehetően már a szervezet új vezetése által összeállított alternatívák között választhatnak. Vermes András elnök korábban a Figyelőnek elmondta: egyelőre nem tudja, melyik lenne a legjobb megoldás – a fúzió, vagy a további verseny. A BÁT tőzsdetanácsa mindenesetre igyekszik a legjobb variációkat összeállítani, ám azokról majd a tagoknak kell határozniuk. Egy valami azonban biztos, a börze vezetése azért fog küzdeni, hogy a gabonapiacot életben tartsa.
Megfigyelők szerint ha a két tagság a fúzió mellett döntene, a létrejövő új tőzsdének nem feltétlenül kell a gabonapiac, hiszen a hazai viszonylatokhoz képest is csekély a forgalma. Az ország teljes gabonatermésének mindössze néhány százaléka fordul meg a szabályozott piacon úgy, hogy az állam időnként – finoman szólva – befolyásolja az árfolyamokat. A garantált felvásárlások kedvezőtlenül hatnak a szabályozott piaci forgalomra. Egyesek szerint így mind kevesebb értelme van terménybe fektetni. Holott ha a piacra nagyobb mennyiségű áru áramlana, kétségtelenül a külföldiek is megjelennének, jelentősebb tőkét mozgatva, amely az árutőzsde forgalmát növelné. Így nagyobb bevételhez juthatna a szervezet, s nem kellene azon gondolkodni, megtörténjen-e az összeolvadás. (A világ több államában megférnek egymás mellett a különböző profilú áru- és értéktőzsdék anélkül, hogy komolyabb versenyre kelnének egymással.)
A pesti börzék között megalakulásuk óta jelentős az ellentét, ám eddig még nem volt ilyen komoly kérdés az összeolvadás – még akkor sem, amikor Bokros Lajos volt a pénzügyminiszter. A lehetőség akkor került először szóba, amikor a BÁT határidős devizaszekciója soha nem látott ütemben kezdett fejlődni. A csúszó leértékelés bevezetése kedvezett a devizaszekciónak, s mind több befektetőt vonzott át az értéktőzsdétől.
A szakemberek szerint a jelenlegi forgalomszegény környezetben nincs szükség két budapesti határidős devizapiacra (ezek közül az értéktőzsdei a kisebb), ám ha azt a piacot leválasztanák a BÁT-ról, a szervezet életképtelenné válna. (Az árutőzsde legnagyobb bevételi forrását – a forgalom több mint 90 százalékát – a határidős devizapiac adja.) Pacsi Zoltán, a Budapesti Értéktőzsde volt ügyvezető igazgatója is úgy értékeli: a BÁT nem élne meg a devizaszekció nélkül, bár mint mondta, nem ismeri annyira ezt a szervezetet, mint az értéktőzsdét. Az életben maradás szerinte attól is függ, hogy mennyi külföldi befektetőt vonz a szervezet.
Az összeolvadással kapcsolatban Simor András, a Budapesti Értéktőzsde elnöke úgy vélekedett: jó lenne, ha megtörténne, ám a fúzió nem csak a deklaráláson múlik. Először is meg kell egyezniük a feleknek, s ehhez mindkét szervezet tagjainak a hozzájárulása szükséges. Ezt követően törvénymódosításra lesz szükség, a két tőzsdét ugyanis jelenleg külön-külön jogszabály regulázza. Szerinte hosszú időt vesz igénybe a vagyoni helyzet tisztázása is – a szervezeteket át kellene világítani és meg kellene állapítani, ki mekkora vagyonnal száll be a létrejövő új társaságba.
Eddig egyébként a BÉT változtatott látványosabban üzleti filozófiáján, a vállalati átalakulás jegyében. Ezzel nem mindenki értett egyet. Pacsi Zoltán, aki jelenleg a Pénzügyminisztérium által létrehozott tőkepiaci szabályozásfejlesztési munkacsoport vezetője, úgy véli, a költséghatékonyságot anélkül is meg lehetett volna oldani, hogy a szervezetek részvénytársasággá alakuljanak.
Simor András egyébként az esetleges összeolvadással kapcsolatban újabb fejleményekről nem tudott beszámolni. Mint mondta, a tárgyalások folynak a BÁT vezetőivel a “szorosabb együttműködésről”. –
