Váratlan mértékben lassult az amerikai gazdaság növekedése a második negyedévben. A kereskedelmi minisztérium közleménye szerint az éves szintre vetítve a GDP-bővülés 2,3 százalékos volt, szemben az előző három hónapban regisztrált 4,3 százalékkal. Az árindex 1,6 százalékkal emelkedett, ugyanolyan mértékben, mint az első negyedévben.
A gazdaság lassulása kedvező lehet annyiban, hogy eloszlatja a szövetségi jegybank szerepét betöltő Fed túlfűtötté válással kapcsolatos aggodalmait. Viszont a GDP-adattal egy időben bejelentették azt is, hogy a foglalkoztatási költségek – bérek és juttatások – változását jelző index 1,1 százalékkal emelkedett a második negyedévben, ami jócskán meghaladja a 0,4 százalékos első negyedévi növekményt, s kilenc év óta a legnagyobb mértékű változást jelenti. A Fed számára ez az index az egyik legfontosabb támpont a kamatdöntések meghozatalakor, így a jelentős változás újabb monetáris szigorítást vetít előre.
Mindeközben Washingtonban újabb konfliktus bontakozott ki a kormányzat és a törvényhozás között, miután a képviselőház után a szenátus is elfogadta a maga adócsökkentési törvényjavaslatát. A 10 évre szóló tervezet a várható költségvetési többletre alapozva 792 milliárd dollárral csökkentené az adóbevételeket. Legfontosabb elemei szerint 15-ről 14 százalékra csökkenne a legalacsonyabb jövedelemadó-kulcs (ám egyúttal emelkedne az e kulccsal adózó jövedelemsáv felső határa), kedvezőbbé válna a tőkejövedelmek adózása, mérséklődnének a házaspárok terhei, jóváírás járna a nyugdíjcélú megtakarítások után, és jelentősen bővülne a vállalati adókedvezmények köre, különös tekintettel a technológiai ágazatokban működő cégekre.
A korábban elfogadott képviselőházi verzió hasonló mértékű össz-adócsökkentést tartalmaz, viszont lényegesen eltér a szenátusi javaslattól abban, hogy elsődlegesen a jövedelemadót mérsékelné, méghozzá minden kulcs esetében fokozatosan 10 százalékponttal; ehhez járul még a tőkenövekmény-adó leszállítása. –
