Megtakarított pénzük elhelyezésénél mind több befektető számára jelentenek alternatívát a banki betétekkel szemben az államkötvények. Az egy adott országban a legbiztonságosabb befektetésnek számító állampapírok ugyanis több esetben kedvezőbb kamatkondíciókat kínálnak, mint a hasonló futamidejű betétek.
A befektetők választhatnak diszkont kincstárjegyek, államkötvények, kamatozó kincstárjegyek és kincstári takarékkötvények között. A döntésben a befektetési időtáv (a kincstárjegyek éven belüli, a kötvények éven túli lejáratúak), a szakértelem és a tőke nagysága lehet a meghatározó. Az államkötvénypiacon kevésbé jártas kisbefektetőknek elsősorban a kamatozó kincstárjegyek és a kincstári takarékkötvényt ajánlják a szakértők. A tipikus vásárlók 5 millió forintnál kisebb tőkével rendelkeznek, és az is vonzó számukra, hogy a kamatot a tőkével együtt, külön utánajárás nélkül a lejáratkor felvehetik. A papírokat csak belföldi magánszemélyek vásárolhatják meg, akik a legtöbbször az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) fiókjaiban történő jegyzést választják.
MÉRSÉKELT KOCKÁZAT. A diszkont kincstárjegyek nem fizetnek kamatot, a hozamot az adja, hogy a névérték alatti áron vásárolhatók meg, a futamidő leteltekor pedig a névérték jár vissza. A legkevésbé kockázatosnak ez az instrumentum számít, hiszen az aktív másodpiaci forgalom miatt a befektetők akármikor túladhatnak a papíron, és a kamatkockázatnak is csak minimálisan van kitéve. Az ÁKK jelenleg 3, 6 és 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket bocsát ki. Az elsődleges piacot az aukciók jelentik. Azokon az elsődleges forgalmazók nyújtják be ajánlatukat a papírokra (lásd a fenti listát). A 3 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyek aukcióit minden kedden megrendezik, míg a 6, illetve a 12 hónaposakét minden második hét szerdáján, illetve csütörtökén. Az aukciókon elért hozamok irányadóak a piac számára, hiszen a legnagyobb befektetők általában e rendezvényeken vásárolnak, vagyis a piac erősen koncentrált.
Szintén aukciók adják az államkötvények elsődleges piacát. Itt a kibocsátáskori lejárat 2-től 10 évig változhat. E kötvények a kincstárjegyekhez képest lényegesen nagyobb szakértelmet kívánnak meg, hiszen a befektetők jelentős kamatkockázatot vállalhatnak anélkül, hogy annak egyáltalán tudatában lennének. Amennyiben fix kamatozású papírt vásárolunk, biztosak lehetünk az általában félévente fizetett kamatok nagyságában, és abban is, hogy lejáratkor a névértéket visszakapjuk. Ezzel úgy is tűnik, mintha minden kockázatot kiküszöbölhetnénk. Azonban a futamidő alatt az árfolyam igen drasztikusan változhat a piaci kamatlábak függvényében. Alapszabály ugyanis, hogy a kamatlábak és az árfolyamok ellentétesen mozognak. Amennyiben a kamatlábak emelkednek, a korábban kibocsátott, alacsonyabb kamatot fizető papírokat a befektetők értelemszerűen kevesebbre értékelik, azaz azokat csak a korábbinál alacsonyabb árfolyamon lehet értékesíteni. Az elsődleges állampapírpiacon a nagyobb – intézményi és külföldi – befektetők szerepelnek, a 20 millió forintnál kisebb összegekben gondolkodók igényeit a brókercégek saját számlájukról elégítik ki.
A papírokhoz a befektetők az ÁKK fiókhálózatában is hozzájuthatnak. A vételi és eladási árfolyamokat a gazdasági napilapok is közlik, ezen felül további költségekkel nem kell számolniuk a befektetőknek, még számlavezetési díj sincs, csupán a transzferálásért kell fizetniük. Elvileg a tőzsdén is hozzá lehet jutni ilyen instrumentumokhoz, azonban a gyakorlatban erre szinte sohasem kerül sor. A statisztikákban mégis megjelenő, s imponáló volumenű börzei forgalom mögött a legtöbbször önkötések állnak, azaz ugyanaz a brókercég saját számlás megbízása jelenti mind a vételi, mind az eladói oldalt. E szegmensben az ilyen kötések aránya akár a 98-99 százalékot is elérheti. (Az önkötések iránti vonzalmat elsősorban a statisztika javítására irányuló szándék táplálhatja.)
Az ÁKK egyébként a kiemelt (benchmark) papírok mindegyikére árjegyzési kötelezettséget ír elő az elsődleges forgalmazóknak, a többi papír mindegyikénél pedig sorsolásos alapon jelöl ki 3-3 árjegyzőt – e cégeknek folyamatosan vételi és eladási ajánlatokat kell közölniük, s azok csak egy bizonyos mértékig térhetnek el egymástól.
TŐZSDÉN KÍVÜL. Az államkötvény-forgalom döntő része a tőzsdén kívül folyik. Ennek előnyei közül első helyen a rugalmasságot emeli ki Zsámbori Mihály, a Postabank Értékpapír Rt. üzletkötője. A tőzsdén kívüli forgalom részben a piaci szereplők közvetlen kereskedésén, részben közvetítőkön keresztül zajlik. Utóbbiak közül a Bondtrade-et érdemes kiemelni, azon keresztül áramlik a forgalom 10-20 százaléka. “A jellemző kötésnagyság 100-150 millió forint, de nem ritka az 1 milliárd forintos kötés sem” – mondta el lapunknak Hoffmann Endre, a társaság üzletkötője. A Bondtrade a magyar piaci szereplőkön kívül a legnagyobb külföldi befektetőkkel is kapcsolatban áll; közülük a londoni befektetési bankokat érdemelnek különös figyelmet, ezeken keresztül amerikai megbízások is érkezhetnek. –
