Portálok, azaz bejárók, kikötők – e világhálós megállóhelyeket az online szolgáltatások sokfélesége hívta életre. A sort három évvel ezelőtt az America Online kezdte (www.aol.com), azóta ez egyfajta mozgalommá, az online kultúra kiterjedésévé vált. Magyarországon leginkább a web-magazinok köré szerveződnek a portálok. Az ezzel kapcsolatos legismertebb ügy az Index (index.hu) születése, amelyet az a Nyírő András alapított, akinek neve az első magyar nyelvű elektronikus újságot, az Internettót fémjelezte mintegy négy éven át. Az Internetto (www.internetto.hu) az IDG Magyarországi Lapkiadó Kft. égisze alatt született, s az elmúlt években sokkal inkább diktálta, mint követte a hálózati trendet.
Az IDG-Nyírő háborúban a szaksajtó többsége Nyírő (és a vele együtt távozó szerkesztőségi gárda) mögé állt, ami nyilván Nyírő szakmai hitelének szól. Hogy tulajdonképpen Bíró István, az IDG igazgatója kirúgta-e az Internetto főszerkesztőjét, vagy pedig “megtudta, hogy a csapat el akar menni, ezért nem gördített akadályt távozásuk elé” (ahogy Bíró a szakadást követő sajtótájékoztatón fogalmazott), egyelőre vitatott, ezt talán egy per fogja eldönteni. Mint ahogy azt is, hogy ki kinek a szoftverét használja illetéktelenül. A tartalomszolgáltatás, illetve a portálok jövője szempontjából ezek remélhetőleg partikuláris kérdéseknek minősülnek.
TÖRZSASZTAL MELLETT. Az Indexbe (amelynek látogatottsága egy hónap alatt elérte a 18-22 ezret), hamarosan beszáll egy pénzügyi befektető, a szerződés aláírása a jövő hétre várható. A Nyírő-féle Internetto (amelynek négyéves működése az IDG-nek nem került többe 20 millió forintnál) nagy erőssége a Törzsasztal nevű szolgáltatás volt, ahol számos társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági kérdést vitattak meg az online beszélgetésbe bekapcsolódó érdeklődők. A tervek szerint az Index tovább fogja folytatni ezt a hagyományt, vagyis az online világ közösségi oldalának erősítését. Az új, Andrassew Iván vezette Index az IDG integrált online fejlesztésének lesz egyik sarokköve. Az online arculat a korábban megszokottnál szélesebb körből származó információk csereközpontja lesz. A nagy előrukkolás szeptember közepére várható, amikorra az IDG háromnapos informatikai happeninget szervez.
Ma Magyarországon már körülbelül félmillióan interneteznek, így a korábbi szubkultúra egyre inkább tömegkultúrává válik. Az itthoni piac egyelőre még kiforratlan, az online hirdetések bevételi aránya tavaly csupán morzsája volt a reklámtortának: az összes efféle hirdetés áráért mindössze alig negyedórányi reklámidőt lehetne megvásárolni az MTV1-en főműsoridőben. A résztvevők azonban az informatikára jellemző gyors fejlődésre számítanak, Nyírő szerint a bevételek egy év alatt két-háromszorosukra nőnek.
Az internetes szolgáltatások nagy lehetősége a szegmentáció, vagyis az, hogy a fogyasztó beleavatkozhat és a maga érdeklődésére szabhatja azokat. A portálosodás tendenciája már itthon is nyilvánvaló: az Index indulásának havában két másik tartalomszolgáltatás, az Alfa (alfa.webdesign.hu) és a ClubNet (www.clubnet.datanet.hu) is beindult.
MÉG NEM A PÉNZ SZÁMÍT. A tartalomszolgáltatás sikere egyelőre nem a befektetett pénz kérdése: a sebtiben indított, s még csak néhány hetes Index “nézettsége” legalább ugyanannyi, mint a százmilliós nagyságrendű beruházással jóval korábban létrehozott Origóé. Az Internet-hozzáférést szolgáltató cégeknek van némi előnyük a portálépítésben, hiszen előfizetőik alapbeállításban az ő portáljukra lépnek, s az internetezők többsége nem változtatja meg az alapbeállítást.
Természetesen nem csak a portálok száma, hanem a rajtuk kínált szolgáltatások is folyamatosan bővülnek: az IDG most szállt be egy elektronikus áruházba (www.ebolt.hu), az Origó pedig megvette a C3 ingyenes Internet-szolgáltatását, a Freemailt. Portálosodik az eddig ingyenes tárhelyadásra szakosodott Extra is (www.extra.hu).
Az online-tartalomszolgáltatók ugyanakkor egyelőre nem egymás vetélytársai, hiszen a piac még jórészt kiaknázatlan, s ha minden portál önálló arculattal és szolgáltatáscsoporttal fog jelentkezni, akkor ezzel a közönség is automatikusan eloszlik. Nyírő András szerint az elektronikus sajtó a nyomtatott versenytársává válik, de legalábbis erőteljes hatással lesz az utóbbi által nyújtott szolgáltatásokra is. A hír a papíron kiadott újságokban háttérbe szorul majd, s hangsúlyosabbak lesznek az elemzések, kommentárok. Mindez akkor fog eldőlni, amikor az online felhasználók többségét kitevő tizenévesek felnőnek, s maguk diktálják majd az üzleti irányt. Számukra a számítógép olyan evidencia, mint szüleiknek a papír.
