Visszahúzódtak a külföldi befektetők a hazai részvénypiactól, megtisztították portfóliójukat a magyar vállalatok papírjaitól – magyarázzák a brókerek a tőzsdei forgalom első fél évben tapasztalt folyamatos vergődését. Januárban még úgy látszott, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma meghaladja az előző évit, amikor a befektetők naponta 15-20 milliárd forintot “költöttek” a részvénypiacon. Bár a most lezárult fél évben előfordultak olyan napok is, amikor 40 milliárd forintért adtak-vettek részvényeket a parketten, a napi forgalom átlagosan 10-12 milliárd forint volt. A leggyengébb hónapoknak a március, az április és a június bizonyultak. Utóbbiban az is többször előfordult, hogy a tőzsdeidő első négy órájában mindössze 3 milliárdos kereskedési értéket mértek. A teljes fél év összesen kevesebb mint 1800 milliárd forint részvénypiaci forgalmat hozott.
Nem tekinthető sikeresnek az értéktőzsde meghosszabbított nyitva tartása sem. Sőt, a kifejezetten forgalomnövelési célzattal elhatározott lépés mintha lebénította volna a befektetőket. Most sokkal inkább a londoni és New York-i árakra koncentrálnak, mintsem a hazai eseményekre. Így gyakran – a fejlett piacok mozgásától félve – elhalasztják a vásárlást, és egyszerűen alkalmasabb pillanatra várnak. A meghosszabbított tőzsdeidő – ami egyébként nagyjából 2 milliárd forintjába került az intézménynek – ugyanakkor a spekulációt nem szorította vissza: a részvénypiaci kereskedési volumen 70 százaléka továbbra is a napon belüli tőzsdézők üzletkötéseiből jön össze. A börze valós forgalmának tehát tulajdonképpen a maradék 30 százaléknyi üzlet tekinthető.
Ritkábban fordult elő ugyan több százpontos csökkenés és emelkedés, mint 1998-ban, de a részvényindex mozgása változatos volt az első fél év során. Januárban a BUX folyamatosan gyengült, 6773 pontról 6507-ig mérséklődött úgy, hogy közben 5800 alá is esett. Februárban tovább folytatódott az index lemorzsolódása, a visszaesés akkor már látványosabb volt, a BUX 5620-ig szállt alá. Az ezer pont körüli bukást a januári brazil pénzügyi válságnak tulajdonítják: a külföldi befektetők egy kalap alá sorolták Magyarországot és Dél-Amerikát. A börzéről jelentős mennyiségű tőke áramlott ki, és ez a márciusi és áprilisi ármozgásokra is rányomta a bélyegét. A BUX márciusban – egy nap kivételével – végig 6000 pont alatt maradt, s a csökkenő trend tovább folytatódott. A fél év mélypontját március 4-én regisztrálták, amikor 5253-as szinten állt az index. Ezek után április utolsó négy tőzsdenapján törte át hosszú idő óta először a 6 ezres határt, amitől kezdve a részvényindex folyamatosan emelkedett, optimizmusra sarkallva az elemzőket.
A hat legnagyobb részvénytársaság papírjait, az úgynevezett blue chipeket szemügyre véve egyedül a BorsodChem befektetői nyerhettek valamennyit (mármint, ha azt kalkuláljuk, hogy az év első napján vásárlók mire juthattak a fél év végére). Aki a Matávból, Molból, OTP-ből, Richterből és TVK-ból vásárolt be januárban, az nem realizálhatott árfolyamnyereséget. Egyébként a BorsodChem-tulajdonosok féléves haszna sem volt valami egetverő, mindössze 5 százaléknyi. Ilyen hozam helyett érdemesebb lett volna akár lekötött folyószámlán tartani a tőkét.
A legtöbbet – 17 százalékot – az OTP papírjaival lehetett veszíteni a fél év alatt. A negatív rangsorban a TVK következik, 13 százalékos csökkenéssel. A Mol-papírok árfolyama 9 százalékkal mérséklődött, a Matávé és a Richteré egyaránt 3 százalékkal morzsolódott le hat hónap alatt.
Háda Bálint, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője szerint a pesti tőzsdét több külső tényező is visszahúzta. Az első sokk a délamerikai pénzügyi válság kibontakozása volt, éppen abban az időben, amikor a befektetők magukhoz tértek az orosz államháztartási csőd után. Ezt követte a koszovói válság, amely ugyan drasztikus árfolyamcsökkenést nem okozott, de szemmel láthatóan nem tett jót a forgalomnak. A piacot a balkáni bombázások alatt nagyobb arányban a hazai pénzügyi alapok és a magyar befektetők mozgatták, a külföldiek jobb napokra vártak. Bor Gabriella, az IE-New York Broker elemzője úgy véli, a börze befektetői mégis inkább a magyar makrogazdaság gyengülő adatai miatt veszítették el a honi vállalatok iránti bizalmukat. A folyamatosan növekvő államháztartási hiány, a külkereskedelmi mérleg romlása már az első negyedévben figyelmeztető jel volt. Rövid távon nem okozott volna problémát a rossz gazdasági mutatószámok nyilvánosságra kerülése, ám a kormány látszólag semmit sem kívánt tenni ellenük.
A piacon jelenleg “kivárnak”: az árfolyamok stabilizálódtak, ami azt jelenti, hogy a külföldiek készek megjelenni újra a parketten, de mindaddig nem teszik, amíg a kormány nem kötelezi el magát a gazdasági ki-igazítások mellett. A gazdasági elemzők, csakúgy mint a tőzsdei megfigyelők a második fél évre mindezzel együtt árfolyam-emelkedést és fellendülést jósolnak. Háda Bálint szerint a következő negyedévben már magához térhet az uniós tagállamok, elsősorban a Németország gazdasága, és ez magával húzza majd a vezető magyar vállalatok termelékenységét. Az uniós gazdasági növekedés gyorsulása okán ismét kedvezőbb befektetői megítélés alá eshet az ország, minek következtében a spekulatív tőke élénkítheti a börzét, megemelve egyúttal a részvényárfolyamokat is. Ehhez elsősorban az szükséges – tartják az elemzők -, hogy a kormány már augusztusban lépéseket tegyen a gazdasági kiigazítások felé. Lényeges továbbá, hogy a magyar vállalatok is kedvezőbb adatokról számoljanak be.
Az orosz és délkelet-ázsiai válság miatt az Egyesült Államokba beáramló tőke “megtette a magáét”, az amerikai gazdaság erős maradt. Egyesek szerint a világ tőkepiacait Amerika tartotta egyben. Most azonban az ottani kamatemelés és a túlfűtöttség lehűtésére esedékes intézkedések miatt új befektetéseket keresnek a pénzügyi alapok. A következő fél évben tehát jelentős mennyiségű tőke áramolhat ki az Egyesült Államokból.
Ezenközben a japán és a délkelet-ázsiai gazdaság lassanként magához tér, kedvező pénzügyi lehetőségeket biztosítva a kiáramló tőkének. Ha tehát a honi kiigazítások eltolódnak, a késlekedés miatt Magyarország lemaradhat a külföldi tőkéről, s így eleshet a növekedéshez elengedhetetlen forrástól, a tőzsdei árfolyamok pedig továbbra is alacsony szinten maradhatnak.
Az elemzők – mindent összevetve – mégis optimisták, a részvényindex értékét a következő fél évben 7 ezer pont fölé várják. Amennyiben a hazai makromutatók tovább romlanának, akkor sem várható nagyobb részvényárfolyam-zuhanás, ugyanis a hazai befektetők már képesek elégséges keresletet támasztani a magyar vállalatok papírjaira. –
