A globális növekedés élénkítése, a legszegényebb országok adósságterhének könnyítése és a jövőbeni válságok hatékonyabb kezelése voltak a fő gazdasági témák a világ hét vezető gazdasági hatalma állam-, illetve kormányfőinek múlt hét végi kölni csúcstalálkozóján. A G7 – az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország – vezetői által kiadott közlemény nagyobb hangsúlyt helyez a gazdasági expanzió élénkítésére, illetve fenntartására, s kevésbé emeli ki az infláció elkerülését.
Közgazdászok szerint a megfogalmazásban érzékelhető elmozdulás azt mutatja, hogy a G7 – elsősorban az utóbbi időben a növekedés fő motorját jelentő Egyesült Államok nyomására – felismerte: pillanatnyilag minimális inflációs veszély áll fönn, s így prioritást élvezhet, sőt kell is hogy élvezzen a nem túl meggyőző konjunktúra serkentése.
A G7-vezetők áldásukat adták arra a korábban a pénzügyminiszterek által kidolgozott javaslatra, amely szerint jelentős mértékben csökkentik a legszegényebb országok adósságterheit. A fejlett világ évek óta rágódik már a problémán, tervek is készültek, kézzelfogható eredmény azonban nemigen született: eddig mindössze két ország kapott tényleges könnyítést a 41-ből. A Bill Clinton által történelmi jelentőségűnek nevezett mostani megállapodás ezt hivatott gyorsítani. Egyelőre nem tudni pontosan, milyen mértékű adósságelengedésről van szó, a G7 szerint a felével, külső szakértők szerint inkább a harmadával csökkenhet a teher.
Az értekezlethez félidőben csatlakoztak az orosz vezetők is, ettől kezdve a találkozón a politikai témák domináltak, közülük is kiemelkedett természetesen a balkáni helyzet és az előzőleg más fórumon már tisztázott koszovói katonai jelenlét. A G8-megbeszélések alaphangját Borisz Jelcin adta meg, aki a nézeteltérések elsimítását nevezte elsődlegesnek. A kellemes nyitányt követően a Hetek – igaz, konkrétumok nélkül – nemcsak abbéli készségüknek adtak hangot, hogy átütemezik Oroszország állami adósságát, amennyiben Moszkva teljesíti az egy hónapon belül várható IMF-program feltételeit, de jelezték hajlandóságukat a szovjet időkből származó 69 milliárd dollárnyi tartozás átütemezésére is.
A G8 támogatását adta a balkán újjáépítését célzó úgynevezett stabilitási paktumhoz, annak költségeiről azonban nem hangzottak el becslések, csak annyi derült ki, hogy a terhek oroszlánrészét az Európai Unió(EU) fogja vállalni. Brüsszeli számítások szerint egyébként az elkövetkező három évben 1,6 milliárd dollárra rúghat a rekonstrukciós számla. Néhány héten belül nemzetközi konferenciára kerül sor 30-nál több donorország, multilaterális pénzintézet és segélyszervezet részvételével, novemberben pedig a G8 értekezletet tart a délkelet-európai államok vezetőivel. –
