Eddigi legnagyobb ügyfélnövekedését a Matáv az Internet-értékesítési üzletágban érte el, tavaly tehát nemcsak nyereségoldalról döntött rekordot. Saját nyilvántartása szerint ügyfeleinek száma 1998-ban 148 százalékkal növekedett, s ezzel minden Internet-szolgáltatót maga mögé utasított, legalábbis a modemes felhasználók tekintetében. A távközlési cég a piac 40 százalékát mondhatja magáénak, forgalom és nyereségesség szempontjából. Árnyalja a képet, hogy a Matáv az egyéni ügyfelek megnyerését tűzte ki célul, nem pedig a bérelt vonalas, illetve üzleti kommunikációs felhasználókét.
A társaság 1996 májusában indította be Internet-szolgáltatását, csaknem egy évvel később, mint a jelenlegi nagy versenytársai. A hátrányt nem volt nehéz ledolgozni, mert két évvel ezelőtt a mai felhasználóknak csak a negyede szörfözött a hálón. A Matáv piaci megjelenésével kezdett el “erőteljesebben” fejlődni a modemes felhasználók tábora, addig ugyanis főként bérelt vonalon – nem saját költségen – interneteztek a magyarok. A tavalyi adatok szerint azonban már 62 ezer modemes egyéni felhasználó volt. A világhálóval azonban ennél jóval többen ismerkedtek meg, Magyarországon ma körülbelül félmillióan kapcsolódnak rá hosszabb-rövidebb időre.
A modemes előfizetők több mint fele a Matávval áll szerződésben, a nagy versenytárs, az Elender – a márciusban átvett Compuserve-felhasználókkal együtt – 17 ezer előfizetőt mondhat magáénak. A hazai Internet-fogyasztók körében szintén közismert DataNet 10 ezer előfizetőt szolgál ki, míg az Euroweb összesen 5 ezret. A hazai Internet-piac sajátossága, hogy miközben a modemes felhasználók száma hellyel-közzel pontosan meghatározható, a bérelt vonalon, vagy más úton világhálóhoz jutóké gyakorlatilag ismeretlen.
Egyes szakemberek szerint Magyarország lemaradóban van az Internet felhasználásában, holott évente megduplázódik a fogyasztói tábor. A lemaradást azzal magyarázzák, hogy a világháló a jelenlegi gazdasági környezetben sokak számára elérhetetlen. Csak azok hajlandóak megfizetni, akiknek ebből haszna származik, vagy már rendelkeznek személyi számítógéppel, és a rezsiből képesek elkülöníteni havonta 5-7 ezer forintot. Minthogy PC a magyar háztartásoknak csupán néhány százalékában található, több Internet-szolgáltató nem a kisfelhasználókat célozza meg, hanem a nagy cégeket próbálja megnyerni. A már említett Euroweb például a bérelt vonalakra összpontosít, ügyfelei között tudhatja például a Molt és a MÁV-ot.
A hazai Internet-kultúra lemaradásában a távközlési szolgáltatóknak is nagy szerepe van. Elsősorban a Matávot hibáztatják a felhasználók, ám az ország többi távközlési cége sem hajlandó radikálisan csökkenteni a nappali Internet-hívások díját. Emiatt nem csak a modemes felhasználók tartózkodnak a világháló nappali felkeresésétől, de a kis- és középvállalatok nagy része is kénytelen lemondani a szolgáltatásról. Nem beszélve az ISDN vonalas üzleti kommunikációs előfizetésről, amelynek ára több százezer forintra is rúghat.
