Magyarország hírközlési reformjának felvázolását tartalmazó tanulmányra írt ki tendert a Phare-program, s azt 1998 decemberében a Quire Sanders&Dempsey (QS&D) nemzetközi jogi tanácsadó cég nyerte meg. A szeptemberre elkészülő anyag – tájékoztatta lapunkat Berzsenyi László, a szaktárca hírközlési titkárságának osztályvezetője – három részből áll. Tartalmazza az új egységes hírközlési törvény szövegtervezetét, az információs társadalom jogi kereteire vonatkozó tanulmányt, és a szolgáltatások engedélyezési reformjára kidolgozott rendszert.
A tanácsadó feladata, hogy az EU irányelvei alapján javaslatokat tegyen a magyar távközlés szabályozására. A szerződés szerint segítséget kell nyújtaniuk a parlamentnek az uniós gyakorlattal összhangban lévő törvények és jogszabályok megfogalmazásában. Útmutatást adnak a törvények és szabályozások megalkotásához a távközlés, a frekvenciaelosztás és -engedélyeztetés, az elektronikus média és kereskedelem, az elektronikus postai szolgáltatások, valamint az e-mail szolgáltatások terén. A szakértőknek tisztázniuk kell, hogy a törvény milyen mértékben foglalkozzon az informatikai szolgáltatásokkal és a kábeltévézés szabályozásával. A túlszabályozás, a késői, vagy az alulszabályozás között kell megtalálniuk az arany középutat. A tanácsadó cég pedig megkezdte a hazai anyaggyűjtést, amelynek során felkereste a szaktárcát, a Hírközlési Főfelügyeletet (HIF), a vezetékes szolgáltatókat, a Távközlési Érdekegyeztető Fórumot, a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottságot. Így júniusra elkészülhet a tanulmány.
A Phare-program nyújtott segítséget a rádiós, valamint a távközlési végberendezések megfelelőség-tanúsításának a kérdésében is, amelynek feltérképezésében az Euro Strategies (ES) angol cég működik közre. Szekeres Béla, az ES felkért szakértője szerint az EU-ban bevezetni kívánt új direktíva a szóban forgó tanúsítás jelenlegi rendszerének liberalizálásával azok szabad mozgását segíti elő. Ugyanakkor a technikai fejlődéssel lépést tartó tanúsítási rendszert kívánnak bevezetni, hiszen ma a készülékek forgalomba hozatalának procedúrája jóval a szolgáltatások fejlődése mögött kullog. Magyarországon jelenleg a végberendezések bevizsgálását a HIF végzi; a bevezetni kívánt uniós direktíva szerint maguk a gyártók kapnának tanúsítási jogköröket, amelyekkel e berendezések jobban idomulnának az állandóan változó követelményekhez. A szolgáltatók azonban komoly félelmeiket hangsúlyozták az ilyen berendezések minőségi tanúsításának liberalizálását illetően, mivel a nem kellően egységes szabályozás az egyes helyi távközlési rendszerekbe nem illeszthető készülékek piacra kerülését is lehetővé teheti. Ezért a szakértők a mainál jóval szigorúbb piacfelügyelet mellett látnak csak esélyt az EU új irányelveinek követésére. A magyar helyzet még egy kissé bonyolultabb is, hiszen a jelenleg érvényes közösségi direktívák bevezetése csak ez év közepén várható, az ES szakértői a tervek szerint viszont már május elsején leteszik munkájuk eredményét az EU-illetékesek asztalára.
