ÉPÍTÉSI ÉS SZERELÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. Egyenlegük 15 millió dollár passzívummal zárt, miközben a bevételek és a kiadások is 80 százalékkal növekedtek. Az építési szerelési díjak tartalmazzák az exporttal, illetve importtal kapcsolatos építési, szerelési díjtételeket, építőipari javításokat, a fővállalkozói tevékenységet és ingatlanfenntartási kiadásokat és bevételeket.
KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSOK. Ezeken belül a bérmunkadíj a meghatározó tétel. A jelenleg követett fizetésimérleg-módszertan szerint itt kellene elszámolni a bérmunkavégzés után kapott és a külföldön végeztetett (passzív) bérmunka után fizetett díjat. A vámstatisztika szerinti 1,1 milliárd dollár aktív bérmunkadíjnak 1997-ben csupán 20 százaléka került itt elszámolásra, viszont 1998-ban már jóval nagyobb az itt elszámolt tevékenység, így a bevételek és kiadások növekedése elszámolástechnikai jelenség. (Ennek ellenére a bérmunka elszámolása nem tekinthető teljesen megoldott problémának.) A nettó bevételi többlet egyébként változatlanul meghaladja a 100 millió dollárt.
FUVAROZÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS. Aktívumuk az előző évi 70 millió dollárról 200 millió dollárra növekedett, elsősorban a személyszállítási fuvardíjbevételek és a külföldi árufuvarozási bevételek emelkedése miatt. Ez az egyetlen tétel egyébként, amely 1998-ban növelni tudta pozitív egyenlegét.
ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK. Ezek jogcímein 164 millió dollár nettó kiadási többlet keletkezett. Itt szerepelnek a rezidens biztosítási vállalkozók bevételei és kiadásai, valamint a pénzügyi szolgáltatások, ezen belül például az értékpapírhoz kapcsolódó tételek és a brókerdíjak, az árutőzsdei, valamint a devizakereskedők jutalékai és hasonlók. Tavaly a nemzetközi tőkepiaci megrázkódtatások nyomán a magyar tőkepiac teljesítménye messze elmaradt az 1997. évitől, amikor még az év legvégét kivéve jelentős tőkebeáramlás volt tapasztalható. Mivel a különféle díjak és jutalékok nagyrészt a piaci árfolyamhoz kötődnek – a brókerdíjakat például a spot piacon a kötési árfolyam értékének ezrelékében határozzák meg – nyilvánvaló, hogy nyomott tőzsdemenet mellett (s az 1998-as évet egészében inkább ez jellemezte) a díjakból, jutalékokból származó bevételek is alacsonyabbak. A magyarországi rezidens bankok bevételeinek csökkenésében szerepet játszhatott az is, hogy a növekvő számú multinacionális vállalat nem-rezidens bankok pénzügyi szolgáltatásait veszi nagyobb részt igénybe.
TECHNIKAI ÉS KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK. E jogcímen együttesen 730 millió dollár nettó importtöbblet keletkezett 1998-ban, s – 1997-hez hasonlóan – a passzívum duzzadása 75 százalékban a bevételek visszaesésével magyarázható. A szolgáltatásexport alulszámlázásának valószínűsége nem tekinthető kizártnak, de nem is feltétlenül szükséges a bevételcsökkenés indoklásához. Közgazdasági racionalitását tekintve ugyanis nem kérdőjelezhető meg például a fenti érvek alapján a liberalizáció hatása, a tulajdonosi hozzájárulás csökkenése, a licenc- és találmányi export ellenében befolyó díjak mérséklődése. A külföldiek filmforgatása ellenében befolyó összegek is igen változékonyak lehetnek egyik évről a másikra. A kiadások növekedése pedig nem lépi túl azt a mértéket, amely a liberalizáció és a gazdasági növekedés által ne lenne indokolható és elfogadható. Így önmagában a technikai és kulturális szolgáltatások 1998. évi külkereskedelmének romló egyenlegét illetően nem tekinthető megalapozottnak az a feltételezés, hogy az egyenleg romlásában rejtett jövedelem- és/vagy tőkeátutalások játszanának jelentősebb szerepet.
KORMÁNYZATI SZOLGÁLTATÁSOK. Súlyuk a többi tételhez képest minimális, nagyságrendjük az előző évhez képest nem változott; a 19 millió dolláros passzívum nem rontott számottevően az összesített egyenlegen.
