Február végéig a konszolidált államháztartási hiány 198 milliárd forintra duzzadt, elérve ezzel az egész évre jóváhagyott érték 45,2 százalékát. Tavaly a második hónap végén a mutató a maga mínusz 135,8 milliárd forintjával még csak az akkori “tervszám” 30 százalékát tette ki.
Az “előreszaladást” a PM szerint főként egyszeri tényezők magyarázzák (lásd külön anyagunkat), melyek figyelembevételével a deficit megfelel a normális szezonalitásnak. Más kérdés, hogy a két tb-alapnak máris 27,8 milliárd forintos deficitet sikerült felhalmoznia, az éves előirányzatnak kereken a kétharmadát elérve ezzel. Bár Thuma József helyettes államtitkár az örvendetes fejlemények között említette, hogy a 6 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés ellenére az előző évinél 6 százalékkal magasabb összeget, 99 milliárd forintot értek el februárban a járulékbevételek, egyelőre kérdéses, miből fogja finanszírozni az egészségbiztosító a várhatóan megnövekvő gyógyszerkiadásokat, az egészségügyi intézmények és dolgozóik finanszírozásáról nem is beszélve.
A februári adatok a piacok szempontjából – minden magyarázkodás ellenére – nyugtalanítóak lehetnek, hiszen a befektetők már a tavaly decemberi fizetési mérleg számaitól és az azután nem sokkal ismertetett januári költségvetési hiánytól pánikba estek. Igaz, utóbb többen jelezték, indokolatlanul. A fizetési mérlegben ugyanis éppen a potenciális eladósodást jelző mutató, az áruforgalmi hiány nőtt szinte a legkevésbé, míg a januári költségvetési deficit – bár kétségtelenül magas volt az időarányosan elvárhatóhoz képest – nem volt alkalmas egyértelmű tendenciák megvonására.
A levegőben azonban azóta benne volt egy “Chikán-csomag”, amelynek szükségességét a lehető legtöbb hivatalos fórumon igyekeztek cáfolni az illetékesek. Ebben megerősítést nyertek a fizetési mérleg januári hiányáról szóló adatok, hiszen azok a tavalyinál 40 millió dollárral alacsonyabb deficitről tanúskodnak. Járai Zsigmond pénzügyminiszter utóbb már annyiban árnyaltabban fogalmazott, hogy szerinte a túlzott pesszimizmushoz hasonlóan a túlzott optimizmustól is óvni kell. A Népszabadságnak adott múlt heti interjújában pedig további költségvetési megszorítások lehetőségét is megpendítette arra az esetre, ha a gazdasági növekedés a prognosztizált 4-5 százalékos sáv alján alakul az idén. Ennek lehetőségére pedig egyre többen hívják fel a figyelmet, elsősorban a fő exportpiac, az Európai Unió gyengélkedése miatt.
