Már többször javasolták a Pénzügyminisztérium (PM) adószakértői a mindenkori kormányzatnak – amikor az adóbeszedés hatékonyságát, az adóztatás eredményességét növelő eszközök körét kívánták növelni -, hogy az önadózás helyett át kellene térni a kivetéses adózásra a társasági adóalanyok és az egyéni vállalkozók esetében. Ez azt jelentené, hogy a nem átalányadózói körben az adóhatóság minden évben minden szja, illetve társaságiadó-bevallást érdemben felülvizsgálna. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) jogot kapna ugyanis arra, hogy az adóév során beszerzett, illetve az adózó könyveiben, nyilvántartásaiban fellelhető információ alapján a bevallástól eltérő mértékű fizetési kötelezettséget állapítson meg. Így az adókötelezettség csak a hatóság ezen “felülvizsgálatát” követően válna véglegessé.
“A kivetéses adózás egyik nagy előnye az önadózással szemben, hogy az APEH nem többéves bevallásokat ellenőriz visszamenőleg, hanem addig nem zárja le az adómegállapítási időszakot, amíg minden, az előző évről beadott bevallás valóságtartalmát nem ellenőrizte” – hangsúlyozza Hadi László, a PM főosztályvezetője. Ennek persze feltételei vannak: így többek között az, hogy az adóhatóság az adóalanyt évközben is folyamatosan “szemmel tartsa”, tudja, hogy valójában mit csinál, milyen üzletei vannak. Ez tehát lényegében személyes kapcsolatot feltételez az adóellenőr és az adózó között, s a kettejük közötti – mondhatni – alku révén alakulna ki a fizetendő adó. Hadi László ugyan elismeri, hogy ehhez az APEH mai, 13 ezer fős létszámát jelentősen – szerinte 4-5 ezerrel – meg kellene növelni, ám a kivetés révén növekvő költségvetési adóbevételek jóval meghaladnák az ehhez szükséges kiadásokat.
Varga Árpád, az APEH szakmai elnökhelyettese úgy véli, még ennél is jobban, duplájára kellene növelni a mai létszámot, ha nálunk is bevezetnék a kivetéses adózást. Szerinte egyébként a már jól bevált önadózást már csak azért sem kellene elvetni, mert az fejlettebb a kivetéses módszernél, s hovatovább már azok az országok is inkább az önadózás felé “kacsingatnak” ahol a másik rendszert alkalmazzák.
Azt a PM főosztályvezetője is elismeri, hogy a kivetéses technikát nálunk sem lehet az egyik pillanatról a másikra bevezetni. Ha viszont jövőre – mind létszámában, mind technikai feltételeiben – megerősítik az adóhatóságot, mint egységes beszedő szervezetet, akkor az azt követő évben bizonyos adózói körben már nem jelenthet gondot a kivetéses adózásra való áttérés.
“E váltásnak alapvetően akkor lenne értelme, ha segítségével a rejtett gazdaságból a legális szférába áramolnának a jövedelmek” – véli Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont munkatársa. Ha kiderül, hogy a kivetéses adózás megvalósítása kevesebbe kerül, mint amennyivel általa nőhetnek a költségvetés bevételei, akkor megfontolandónak tartja az áttérést. Ugyanakkor ez szerinte az adóapparátus szerepének a növekedésével is járna, még akkor is, ha esetleg a fizetendő adó csak valamiféle alkufolyamat eredménye lehetne.
A kutató szerint egyébként az adóbevételek növelésére, a rejtett gazdaság csökkentésére vannak más olyan módszerek, amelyek megvalósítása kevésbé körülményes, s esetleg nem is annyira költséges. Így például az ellenőrzés valószínűségének a növelése. Tóth István János szerint már önmagában növelheti a bevételeket az is, ha az adóalanyok számára az adótörvények világosak, kiszámíthatók. Például nagyon fontos lenne, hogy a vállalkozó tudja: jövőre mondjuk 2 százalékkal csökken a tb-járuléka, vagy 5 százalékkal az adója. “Egyébként pedig mindennél inkább a kedvezően alakuló gazdasági folyamatok révén nőhet az adóbevétel, mert konjunktúra idején adócsalás nélkül is meg tud élni a vállalkozó” – hangsúlyozza a kutató.
A kivetéses adózás bizonyos formában egyébként a nyolcvanas években már nálunk is működött: a kisvállalkozók adófizetési kötelezettségét állapították meg ily módon. “Mindig azt mondják, hogy a vállalkozók nem fizetnek adót, de például már 1981-ben fejenként 30-40 ezer forintot is kivetettek ily módon a csongrádi vállalkozókra” – hívja fel a figyelmet Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) főtitkára, aki amúgy fontosnak tartja, hogy a kormányzat alternatív adózási módszereket kínáljon a kisvállalkozóknak. Éppen ezért támogatna a Kisosz – a tételes költségelszámolás és az önadózási rendszerben működő átalányadózás mellett (esetleg helyett) – egy olyan új adót, amely valójában egy adóhatósági határozattal megállapított, az általános forgalmi adót és az szja-t is magában foglaló – lényegében – átalányadó lenne. A rendszer úgy működne, hogy a fizetendő átalányadó összegében az adóalany és az APEH illetékes igazgatósága egyezne meg, amelyet az adóhatóság átalányadó-kivetési határozatba foglalna. Ez esetben a törvény csak a keretszabályokat tartalmazná, s rögzítené, hogy milyen paraméterek figyelembevételével állapítsák meg a fizetendő adót. A rendszer előnyének a főtitkár azt tartja, hogy az adóalany minden speciális körülményét figyelembe lehetne venni, másrészt, hogy az adóhatóság nem diktálna, hanem egyezséget kötne az adózóval. Emellett az sem mellékes szempont, hogy ezen módszer esetén az APEH létszámát sem kellene megnövelni. Antallfy ugyanakkor azt is állítja, hogy ezáltal lényegesen leegyszerűsödne a túlságosan bonyolult adórendszer, amely egyébként a ma kormányzó pártok egyik legfőbb ígérete volt. Így nem lenne arra szükség, hogy a vállalkozó évi 90 ezertől 500 ezer forintig terjedő összeget költsön könyvelőre. Ehelyett viszont az előbbi arra is hajlandó lenne, hogy a mainál valamivel nagyobb mértékben járuljon hozzá a közterhekhez. A főtitkár elmondta azt is, hogy javaslataikat elküldték a kormányzatnak, remélve: az adóreform kidolgozása során figyelembe veszik azokat.
A Fidesz-MPP gazdasági szakértője, Tállai András nem ismeri a Kisosz szóban forgó indítványát, ám szerinte a legnagyobb kormánypárt célja a kisvállalkozások adózási-adminisztrációs terheinek mérséklése, az adójogszabályok egyszerűsítése, valamint az átalányadózás szerepének növelése. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy megvalósuljon az arányos teherviselés elve, s az ellenőrizhetőség se csökkenjen. S hogy támogatna-e a Fidesz bizonyos adózói körben egy, a PM-szakértők által javasolt kivetéses adózást? “Egyelőre csak a jövő évi adótörvények koncepciójának kidolgozásán dolgoznak a párt szakértői” – mondja Tállai András, hozzátéve: feltétlenül szükségesnek tartja az adóztatás eredményességét növelő eszközök tárának gazdagítását. Az, hogy ezek közé a kivetéses adózás befér-e, Tállai szerint még alapos vizsgálódást igényel.
Az adóreform keretében egyébként azt is vizsgálják, milyen adóigazgatási eszközökkel lehetne az önkéntes jogkövetésre rábírni az adóalanyokat, köztük a kis- és közepes vállalkozásokat is. E körben ugyanis igen alacsony az ellenőrzöttek hányada. Erre tekintettel – információink szerint – az illetékesek alaposan mérlegelik egy olyan jellegű módosítás lehetőségét, amely az ellenőrzési tevékenységet az aktuális folyamatokhoz közelítené. Az APEH tehát nem a – tényleges magatartás befolyásolására alkalmatlan – régen lezárt időszakokra, korábbi törvények alapján teljesített vagy nem teljesített kötelezettségekre fordítaná szűkös kapacitását.
Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyeknél – köztük az egyéni vállalkozóknál – egyébként igen elégedett a pénzügyi tárca azzal a ténnyel, hogy az utóbbi években jelentősen növekedtek a jövedelmek. Az adószakértők ezt egyértelműen annak tudják be, hogy az adóhatóság elszámoltatja adott évi bevételeiről és kiadásairól azokat, akik a pénzügyminiszteri irányelvben meghatározott jövedelemlimitnél kevesebbet vallottak be, s ahol “valami nem stimmel”, ott becsléssel állapítja meg az adóalapot. (Bár az APEH még nem igazán tud olyan becslést készíteni, amely a bíróság előtt is megállja a helyét, önmagában a jövedelemlimitek megjelentetésének is erős preventív jellege van.) Éppen ezért vizsgálják, hogy az adóeltitkoló és gyakorlatilag fiktív társas vállalkozásokkal szemben milyen eszközök vethetők be, amelyek a jelenleginél reálisabb adóalap bevallására késztethetik – az önálló tevékenységet folytató magánszemélyekhez hasonlóan – e cégeket is.
