Háttérelemzésekkel, ajánlásokkal segíteni az államigazgatási szervezetek, a szakmai közösségek és a vállalatok stratégiai gondolkodását – így hangzik a TEP meghirdetett célja. A program égisze alatt felállított munkacsoportok előzetesen már megvitatták azokat a súlyponti témákat, amelyeket a most kiküldött kérdőívek tartalmaznak. Ez azért fontos, mert ezen ívekkel az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az egészségügy, a környezetvédelem és a gazdaság legkülönbözőbb területein dolgozó több ezer szakértőt tudnak majd bekapcsolni ebbe a munkába. A kérdőívek megfogalmazására és kiküldésére alapos előkészítés után került sor.
A különböző szakmákat képviselő munkacsoportokban háttértanulmányok készültek és markáns jövőképek rajzolódtak ki. Ezeket tavaly már széles körben megvitatták az érintettek (Figyelő, 1998/38. szám). Az ezek alapján megfogalmazott állításokat a felmérés során két fordulóban a szakértők elé tárják, hogy másodszorra – az első kör eredményeit is figyelembe véve – azok ismeretében gondolják újra korábbi véleményüket, állásfoglalásukat. Ezt a – Delphi-felmérésnek nevezett – módszert követve alakulnak ki a második forduló végén az ajánlások. Több jövőkép is készül: az első számú természetesen az, amely a reálisan elérhető legkedvezőbb megoldást kínálja. Lesznek olyan forgatókönyvi változatok is, amelyek például az elmaradó államigazgatási intézkedések, illetve hiányzó döntések miatt várhatóan kialakuló helyzeteket tárják fel. (Talán ha a következmények az érintettekben kellő időben tudatosulnak, mégis megteszik a szükséges lépéseket.)
A Delphi-felmérés első fordulójának befejezése márciusra várható, a jelentés első változata május közepéig készül el. A végső variánst – a széles körű szakmai viták eredményeinek felhasználásával – őszre ígéri Havas Attila programigazgató, aki szerint ez a munka nem más, mint párbeszéd és együttműködés a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, a gazdaság valamely ágában és az államigazgatásban dolgozó szakemberek között.
