Csúcsra járatják a bankóprést az Egyesült Államokban. Mielőtt bárki is rosszra gondolna, az ügy semmilyen összefüggésben nincs a világ vezető hatalmának gazdasági teljesítményével. “Csupán” arról van szó, hogy a Fehér Ház és a jegybank szerepét betöltő Fed szakértői úgy látják: az év végére körülbelül 50 milliárd dollárral nő meg az igény a zöldhasúak iránt. Amerikában ugyanis a lakosság jelentős része tart a 2000. év problémájától, vagyis attól, hogy a számítógépes rendszerek, amelyek csupán csak két utolsó számjegyükkel jelzik az évet, nem lesznek működőképesek az ominózus dátum után. Akkor pedig elkel a készpénz a háznál.
A dátumváltásból eredő problémákra alapvetően kétféle válasz adható. Az egyik a Lufthansa megoldása; a cég január elsején nem fog járatot indítani (mivel a vezetés szerint nem lehetnek biztosak abban, hogy a partnereik is rendesen felkészültek). A másik pedig az amerikai szövetségi légiközlekedési igazgatóság fejének, Jane Garvey-nek a válasza, aki az új év éjszakáját több ezer kilométer magasan, egy repülőgép fedélzetén tervezi eltölteni, hogy bizonyítsa: az amerikai légi közlekedés irányítói időben hatástalanították a bombát.
Ilyen látványos gesztusokra nálunk még senki nem tett ígéretet, de sajnos az is igaz, hogy Amerikához képest nálunk jóval lassabb ütemben halad a felkészülés. (Pedig a projekt kormányzati szintű menedzserei az állami felkészülést ott is csak elégségesre értékelték.) Nemrég fogadta el a kormány a 2000. évre vonatkozó cselekvési programot. Az államigazgatási feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal keretén belül működő Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) koordinálja, amelynek a költségvetés 325 millió forintot biztosított. Ebből a pénzből (amelyet csak a Nemzetközi Valutaalap ezer dolláros támogatása egészít ki) mintegy 2 ezer, a nemzetgazdaságért felelős cég felkészülését kell folyamatosan átvilágítani, s ahol szükséges, ott segíteni. A tárcák nem kaptak külön forrást a dátumváltásból eredő problémák kiküszöbölésére, kaptak viszont egy olyan irányelvet, amely kimondja, hogy e felkészülésnek prioritást kell kapnia, még a különböző fejlesztések ellenében is. A szakágazatok a beruházási költségeikből fogják a probléma megoldását kigazdálkodni. (Európa többi országában is ez az általános gyakorlat.) Ha a beruházási keretnek csupán a 10 százalékát fordítják az egyes tárcák az adott projektre, akkor a teljes összeg 10-15 milliárd forintot tesz majd ki.
“Hogy ez az összeg sok vagy kevés? Azt innen nem lehet eldönteni” – véli Kornai Gábor, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. vezetője. A kérdés ugyanis nem csupán az, mennyi pénzt költenek erre a problémára, de az is, hogy mennyire hatékonyan teszik azt. Arra már Zöldné Roska Marietta, az ITB-t irányító helyettes államtitkár is figyelmeztette az érintetteket egy cikkében, hogy a továbbiakban ne vásároljanak olyan hardver-, szoftver- és egyéb termékeket, amelyek nem képesek kezelni a problémát, hiszen azok átállítása külön munkát és pénzt igényel. Ehhez képest hallani olyan híreket, hogy a Belügyminisztérium (BM) korszerűnek éppen nem mondható hardvereszközök beszerzését tervezi a közeljövőben, több milliárd forint értékben.
Az ITB operatív munkabizottságának elnöke, Papp György szerint a kisebb zavarokra mindenképp fel kell készülnie az államigazgatásnak, a katasztrófaelhárítási tervek elkészítése sehol sem fölösleges. Az ITB felmérése szerint a távközlés és a bankszektor tart legelőrébb a felkészülésben. Az energiaszektor már túl van a felméréseken, jelenleg a rendszerfejlesztések folynak. A vízellátás és a szennyvízkezelés területén a technikai függőség kicsi (vagyis kevés azoknak a rendszereknek a száma, amelyeket számítógépek vezérelnek), ezen a területen nem várható gond. A légi közlekedésben viszont nagyon nagy a függőség, de mivel Magyarországon két-három éve cserélték le a légirányítási rendszereket új, korszerű berendezésekre, ezért probléma ezen a területen sem várható. Itt is most folyik a rendszerfejlesztés. A tömegközlekedést az ITB a mérsékelten függő kategóriába sorolta. A MÁV a rendszerfejlesztéseket végzi, a többi területeken pedig már a teszteléseknél tartanak.
Legrosszabb a helyzet az egészségügyben, ahol még a leltár elkészítésével sem végeztek. Magyarországon 160 ezer olyan orvosi műszer van, amelyek úgynevezett beágyazott dátumokat tartalmaznak, s ez a géppark köztudottan nem mondható éppen újnak. Az Egészségügyi Minisztérium illetékesei még mindig a beszállítói nyilatkozatokra várnak, eddig csupán a szükséges adatok egynegyedét kapták meg a műszergyártóktól. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi intézmények finanszírozása sincs biztosítva az ezredfordulón, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is lemaradt a felkészülésben, s a rendelkezésre álló 200 millió forint sem tűnik elegendőnek. (Csak összehasonlításként: a BM saját erőforrásai terhére 2 milliárd forintot fog fordítani a rendszereinek átállítására.) Az OEP-nél még csak a felméréssel végeztek, amelyből az derül ki, hogy a ma működő gépek 65 százaléka, a használt programoknak pedig a 90 százaléka nem tudja majd kezelni a problémát.
A koordinálást végző ITB különböző ajánlásokat fogalmazott meg probléma kezelésére, és szakértők segítségével kidolgoztak egy tesztmódszertant is (erről bővebben lásd az ITB honlapját: www.itb.hu). A brit kormány még tavaly ősszel Magyarország rendelkezésére bocsátott egy úgynevezett túlélési csomagot, a témával kapcsolatos releváns tudnivalókkal és egy tesztlemezzel. A munkabizottság ezt a kamarákon keresztül március végéig el fogja juttatni a kis- és középvállalatok számára, ha megtörtént a program honosítása. Rövidesen feláll az az információs központ is, amely részben az Interneten keresztül fog tanácsokkal szolgálni, s amely, mintegy melléktevékenységként PC-k, illetve hálózati operációs rendszerek tesztelésére is vállalkozni fog.
Kornai Gábor szerint az informatikai rendszerek területén a zárótesztek elvégzésénél kellene tartani. Véleménye szerint azoknál az intézményeknél, amelyeknél kritikus a beágyazott rendszerek szerepe, most már a működőképesség fenntartására kellene koncentrálni. A beágyazott rendszerek esetében a tesztek sokszor a gépek, sőt egész gyárak leállítását igényelhetik, ennek alapos megtervezése viszont két-három hónapot is igénybe vehet, s kívánatos lenne, ha ezek az intézmények már a teszt előtti utolsó simításokat végeznék a terveken. Ez sajnos az esetek túlnyomó részében nincs így; már az is siker, hogy egy évvel a kritikus dátum előtt a probléma tudatosodott a szakemberek fejében.
A társadalmi szervezeteknek, kamaráknak nagy szerepük lenne, segítséget nyújthatnának azzal, hogy hiteles információkat bocsátanak közre a média útján, ám az erre fordított energiák nem összpontosulnak hatékonyan. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara állítólag cikksorozatot fog indítani a témában, klubdélutánokat készül szervezni kisvállalkozóknak, és nagy figyelmet szentel a téma publicitásának – ám a sajtóosztály munkatársai erről egyelőre nem tudnak semmit. Tavaly júniusban egy szakmai konferencián vezető informatikusok felvetették egy olyan nonprofit fórum létrehozásának szükségességét, amely a közvéleményt tájékoztatná a különböző szervezetek felkészültségéről, a várható jelenségekről. A Fórum 2000 elnevezésű csoport megalakítása azonban leállt, mert a potenciális résztvevők között éles vita támadt arról, hogy a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság égisze alatt, vagy önálló jogi személyiségként működjön-e a fórum. Noha még van remény a létrehozásra, a késlekedés mindenképp sokat árt az ügynek.
A bankoknál már megszületett egy ilyen társadalmi szervezet, mégpedig a nemzetközi Global 2000 magyar tagozataként. Az egyelőre csupán hat honi bankot tömörítő szervezet tényleges tevékenységét márciusban fogja megkezdeni, s fő feladatai között lesz a bankszektor és a számukra fontos ágazatok közti kapcsolat kialakítása, azok felkészülésének figyelemmel követése. A pénzintézeteknek január 31-ig kellett elkészíteniük a kockázatkezelési programot, március végéig kell befejezniük a külső teszteléseket; a projekt befejezésének végső dátuma szeptember 30.
Noha a polgárok értelemszerűen főleg a pénzüket féltik a millenniumi bombától, ez ügyben minden bizonnyal mégsem a bankszektor lesz a legproblematikusabb. A témával foglalkozó szakemberek véleménye, hogy erre a szilveszterre úgy készüljünk fel, mintha egy nagy hóviharnak néznénk elébe, amelyik napokra elzárhat bennünket a külvilágtól.
