Nagyobbrészt az utóbbi napokban nyilvánosságra ke- rült tavalyi negyedik negyedéves gyorsjelentések mozgatták a piacot az elmúlt héten, ám emellett a magyar gazdasággal kapcsolatos makroadatok is lényegesen befolyásolták a külföldi befektetők döntéseit. A januári inflációs adat egy árnyalatnyival magasabbnak bizonyult az elemzői konszenzusnál, ám nem ez volt az a mozzanat, amely a külföldieket kivárásra ösztönözte, hanem a fizetési mérleg folyó tételeinek ugyancsak most közzétett hiánya. A tavalyi 2,2 milliárd dollárt meghaladó deficit ráadásul az idén várhatóan lényegesen növekszik majd: elemzők 3 milliárd dollár körüli összeget becsülnek.
A többségében kedvező hazai vállalati gyorsjelentések ellenében dolgozik az is, hogy mind több szakértő véli úgy: azon alapok portfoliójában, amelyek a közép- és kelet-európai piacon fektetnek be, az orosz válság után a három úgynevezett konvergáló országnak – Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak – ma már túl magas a súlya, és a jelenlegi árak alapján érdemes az orosz papírok arányát is növelni. A sok ellentétes tendencia egyébként gyakorlatilag kioltotta egymást az utóbbi napokban, keddtől keddig a BUX csak minimálisan emelkedett.
Visszatérve a gyorsjelentésekre, igen érdekes tendenciákat figyelhetünk meg. A blue chipek lényegében “hozták a formájukat”: a Matáv eredménye a szokásoknak megfelelően megegyezik az elemzői konszenzussal, ez többé-kevésbé az OTP-re is igaz, míg a Mol és a Richter valamivel még jobb is lett annál. A Mol üzleti eredménye a nemzetközi könyvviteli szabályok (IAS) alapján készült kimutatás szerint 75 százalékkal emelkedett, míg a nettó eredmény 94 százalékkal gyarapodott. A javulás még akkor is imponáló, ha figyelembe vesszük, hogy néhány egyszeri tétel (például a Pannon GSM-ben lévő részesedés eladása) jelentősen növelte a nyereséget, hiszen ezen bevételekkel korrigálva is 75 százalékos a nyereség emelkedése. A közgyűlésre készülő Mol (a február végi eseményen az igazgatóság, és a felügyelőbizottság megújítására kerül sor) középtávú szereplését elsősorban az befolyásolja, hogy mikor és milyen paraméterekkel térnek át a gázár-meghatározásnál az importárak figyelembevételére. Ha az optimista verzió jön be, akkor a Mol tevékenységében kiemelkedően fontos gázüzletág stabilan komoly nyereséget termelhet.
A nagyokkal szemben a második vonalbeli cégek meglehetősen sok és jobbára kellemetlen meglepetést okoztak. Az, hogy ezek eredményeit nehezebb előre jelezni, persze nem újdonság, a várttól való eltérés mértéke azonban sok esetben már valódi csalódást keltett. A TVK-nál például a 11,7 milliárd forintos nettó nyereség még a legalacsonyabb becslésektől is elmarad. Ennél is nagyobb mértékben tért el – lefelé – a várakozásoktól a Graboplast. Itt a számos egyszeri tétel (saját részvényeken elszenvedett veszteség, a LaSalle-ügyre megképzett 2 milliárd forint körüli céltartalék, illetve a saját számlás határidős ügyletek vesztesége) mellett az üzleti tevékenység is csak minimális nyereséget hozott a negyedik negyedévben.
A Zalakerámia 670 millió forintos adózott nyereséggel zárta a tavalyi évet, ez alig 55 százaléka az egy évvel korábbinak. A 218 forintos EPS (egy részvényre jutó eredmény) drámai mértékben elmarad a 370 forint körüli elemzői konszenzustól. Az eredményt csökkentő mozzanatok legfontosabbika az értékesítés általános és igazgatási költségeinek 80 százalékos megugrása: ez a tétel az egy évvel ezelőtti 2 milliárd forinttal szemben 3,6 milliárd forintra rúgott.
A cégek, úgy tűnik, az ismert forgatókönyv szerint egy ideig próbálták a problémákat maguk előtt görgetni, majd amikor már azt nem lehetett, egy lépcsőben mindent leírtak. A részvények árfolyama viszont – némileg meglepő módon – a gyorsjelentések ellenére sem esett. Ezt sokan a számok feltételezett kiszivárgásával magyarázták, de talán annak is lehet benne szerepe, hogy a befektetők úgy érzik: a cégek végre leírták amit kellett, így viszonylag tiszta lappal indulhatnak neki az idei évnek.
Az utóbbi napokban egyébként gyakorlatilag egyetlen olyan részvény volt, amellyel extra hozamot lehetett elérni. Az Antenna Hungária papírja a bevezetéskor alig 3 ezer forint felett forgott, míg e hét elején a kurzus egészen 5 ezer forintig szökött fel. A cég ugyan nem okozott meglepetést tavalyi eredményeivel – 13 milliárd forint körüli volt az árbevétele és 1,1 milliárdnyi a nettó nyeresége -, annál vonzóbbnak ítélték a befektetők a középtávú kilátásokat. Az elképzelések szerint a társaság erőteljesen nyit a telekommunikáció irányába, szerepet kíván játszani a kormányzati távközlési hálózat kiépítésében és az 1800 megahertzes mobiltelefon-szolgáltatásban. A részvények likviditása egyelőre ugyan meglehetősen csekély, de a második félévre tervezett kibocsátást követően a közkézhányad erőteljesen növekedhet, s ezáltal vonzóbbá válhat a papír.n
